logo

XXVII Maius MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

A középítkezésekért felelős c uratorok.

A köztársaság korában az aedilisek játszottak jelentős szerepet a középületekkel kapcsolatos munkáknál. Ez a rendszer azonban a köztársasági magisztratúrák feladatainak megváltozásával egyidejűleg már Augustus principatusának kezdetén átalakult, s helyette curatort bíztak meg. Róma városának közmunkáiért felelős tisztviselő létrehozásának pontos időpontját nem ismerjük, de feltehetően a Kr. e. 12-ben bekövetkezett tűzesethez kapcsolódik, mivel ekkor a Forumon található középületek is jelentős károkat szenvedtek.
Az újjáépítési munkák megszervezésével Augustus ekkor egy öttagú bizottságot hozott létre, amely egy consuli rangú szenátor vezetésével, valamint további négy praetori tisztséget már korábban betöltött szenátor részvételével működött.
Az első általunk ismert, e hivatalt viselő személy Quintus Varius Geminus volt Tiberius uralkodásának idején. Claudius adta meg a hivatal végleges formáját, két consuli rangú, a princeps által kinevezett szenátor vezetővé történő megbízásával. Mindkettőjük pontos hatáskörrel bírt. Egyikük a vallási, a szent helyek és a kulturális terek közmunkáiért (curator aedium sacrarum), a másik az egyéb nem vallási jellegű köztereken folyó építési munkákért (curator operum locorumque publicorum) felelt. Claudius idején a curatort azzal is megbízták, hogy ellenőrizze, hogy a köztulajdonban álló ingatlanokat magánszemélyek nem értékesítették-e.

A középítkezések Claudius uralkodásától kezdődően a már ex auctoritate Ceasaris és nem ex senatus consulto folytak, azaz császári előjog lett a középületek felépítése és felújítása. Mindenképpen említést érdemel az épületek lebontását spekulációs céllal megakadályozni szándékozó senatus consultum Hosidianum, melyet 44-ben fogadott el a szenátus Cn. Hosidius Geta javaslatára.
A curatort különleges helyzetekben maga a princeps is kinevezhette. Ilyen volt Lucius Iulius Vestinus Vespasianus általi megbízása azzal, hogy a polgárháborúk során károkat szenvedő Capitoliumi épületeket helyreállítsa. Ugyanígy Septimius Severus uralkodásának idején a Commodus alatt Rómát érő tűzvészek utáni újjáépítéssel bízták meg a lovagrendű Marcus Aquilius Felixet, procurator operum publicorum tisztségre kinevezve. Az általa elvégzett munkákat részben a senatusi (aerarium Saturni), részben a princeps magánpénztárából (fiscus Caesaris) finanszírozták.
Septimius Severus uralkodása idején a középítkezések gyakoribbá válása következtében a két curator munkájának segítése érdekében újabb lovagrendűek által betöltött hivatalokat hoztak létre. Az egyik ilyen az általános helyettesítési feladatokat végző subcurator operum publicorum volt, míg a procurator theatri Pompeiani tisztség a Pompeius színház felújítási munkáinak felügyeletére jött létre.

Sokrétű munkát végeztek a középítkezésért felelős curatorok. Ők biztosították az építkezésre kiszemelt ingatlant, felügyelték a középületek karbantartását, felújítási munkálatait. A középületek emelésekor ő volt a felelős az építési telkek megszerzéséért, vagy úgy hogy köztulajdonban álló ingatlant (locus publicus) biztosított, vagy közérdekű magánalapítványoktól vette használatba, ilyenkor solariumot, fizetett évenkénti bérként ellenszolgáltatásként.
A tényleges építkezést gyakran egy liciteljárás során a legkedvezőbb ajánlatot tevő magánszemélynek adták ki. Ilyenkor a curator személyzete ellenőrizte a munkák lefolyását. Az elkészült munka szerződésszerinti teljesítését is ők ellenőrizte (adprobatio)

A római princepsek jelentős szerepet játszottak Róma urbanisztikai arculatának kialakításáért. Egyedül a császár volt jogosult a város működését javító döntések meghozatalára, így a középítkezések kezdeményezése (diadalívek, színházak, közfürdők) az ő előjogukká vált, ezzel is elősegítve az új kormányzati forma tekintélyének növekedését.


Forrás: Pókecz Kovács Attila - A principatus közjoga (Kr. e. 27 - Kr. u. 284) .