logo

XXII Maius MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Itália közigazgatása a 2. és a 3. században.

Miután a provinciai igazgatás során szerzett tapasztalatok az Itáliában felmerülő sajátos problémák megoldására már nem voltak megfelelőek, ezért az uralkodók egyedi intézkedésekkel igyekeztek a felmerülő kihívásokat orvosolni. Ezek közül elsőként azt a hadrianusi reformot kell megemlítenünk, amelynek során négy consuli rangú szenátort küldtek ki négy újonnan létrehozott körzetbe, hogy a császár megbízottjaiként (legati Augusti pro praetore Italici) bíráskodjanak a princeps nevében. Ezzel az intézménnyel a Hadrianust követő időkben már nem találkozunk.

Ugyancsak az igazságszolgáltatás hatékonyabb biztosítása érdekében állította fel Marcus Aurelius a iuridici rendszerét. . Ez azt Jelentette, hogy Itáliában Róma 100 mérföldes körzete a praefectus urbi joghatósága alá tartozott, az ezen túl fekvő itáliai területeket pedig kisebb körzetekre osztották, amelyek élére a princeps korábban már praetorságot viselt senatorokat nevezett ki ítélkezési és szervezési feladatokra.

Kezdetben négy ilyen körzet létezett, majd a 3. századra számuk ötre nőtt. Ezeknek a körzeteknek az élén álló iuridicusok fő feladata az volt, hogy a jogkeresőkhöz közelebb vigyék az igazságszolgáltatást, és érteniük kellett a vagyoni censust és a földnyilvántartásokat tartalmazó okiratokhoz is. Jelentős szerepet játszottak abban, hogy sikeresen megvalósult az igazságszolgáltatás decentralizációja Itáliában, még mielőtt provinciává szervezték volna át.



Forrás: Pókecz Kovács Attila - A principatus közjoga (Kr. e. 27 - Kr. u. 284),