Ahhoz, hogy a principátus mint államforma kialakulásának miértjét és hogyanját megérthessük, tisztában kell lennünk egyrészről az államformák ókori elméleteivel, másrészről azok megvalósulási formáival Róma történelmében. Az államformák különféle típusait Arisztotelész rendszerezte a Politika III. könyvében, ahol hatfélét különböztetett meg egymástól. Ezek közül három a helyes államforma: a királyság (baszileia), amelyben egyetlenegy ember gyakorolja a közjó érdekében a legfőbb hatalmat; az arisztokrácia (arisztokrateia = „a legjobbak uralma”), melyben kevés derék és vagyonos ember a közjó érdekében irányítja az államot; és végül a lefordíthatatlan politeia, ahol a vagyoni helyzet alapján rangsorolt polgárság kezében van a főhatalom, amit a közjó érdekében gyakorol.
A három helytelen államforma az előbbiek elfajulása: a zsarnokság (türannisz) a királyság eltorzulása, mivel itt egyetlen ember nem a közjó érdekében, hanem a saját maga előnyére uralkodik; az oligarchia az arisztokrácia elfajulása, amelyben kevesek a saját érdekeik érvényesítéséért gyakorolják a legfőbb hatalmat; végül a demokrácia azért tekinthető a politeia elkorcsosulásának, mert ebben a könnyen befolyásol-ható tömeg a saját kénye-kedvére él a hatalommal.