Az arisztokratikus rétegek szervezett ellenállása azonban már uralomra jutásakor megkezdődött, s ezt katonai akciókkal és vagyonelkobzásokkal csak egy ideig sikerült féken tartania. 238-ban az afrikai nagybirtokosok egy csoportja a provincia senatori rangú helytartóját, az idős Antonius Gordianust kiáltotta ki császárnak. Ezt a kísérletet a szomszédos Numidia provincia császári legátusának ugyan sikerült gyorsan elfojtania Gordianus öngyilkos lett, de ekkor a senatus is nyíltan fellépett Maximinus ellen, és két római senatort, Pupienus Calvinust és Maximus Balbinust kiáltotta ki ellencsászárnak; a Gordianus-párt kielégítésére helyettesükként Caesar címmel Gordianus fiatal unokáját is elismerte, III. Gordianus néven.

A különböző központokból kiindult arisztokratikus ellenállás így egységes mozgalommá duzzadt, és egybefonódott a hadsereg ellátása érdekében a végletekig megterhelt városok ellenállásával. Maximinus terrorisztikus hatalmának el kellett buknia. A felkelés leverésére indulva már az itáliai Aquileia várost ostromolta, amikor az ellenpárt által megvesztegetett katonái álmában orvul meggyilkolták (238).



Hahn István