logo

III Martius AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Újabb felkelések újabb barbár támadások

A colonusok és rabszolgák ellenállása fegyveres formában is megnyilatkozott. Galliában a nagy germán áttörés évében, 407-ben kiújult a bagaudák fegyveres mozgalma, amellyel már Maximianusnak is meg kellett küzdenie, s ebben forrásaink közlése szerint (Olympioclóros frg. 18) colonusok is, rabszolgák is részt vettek.
Egy 435-ben kirobbant felkelés vezetőjének, Tibattónak nevét is ismerjük csak 437-ben, hun segítséggel sikerült foglyul ejteni. A krónikák odavetett feljegyzéseiből csak annyi derül ki biztosan, hogy a római uralom megszűnéséig ismételten fel-fellobbantak ezek a mozgalmak. Salvianus massiliai (Marseille) presbiter De guhernatione Del (Isten kormányzásáról) című művében megrázó képet fest az elnyomásnak azokról a megnyilvánulásairól, melyek a colonusokat a bagauda életmód vállalására kényszerítették.

A császári kormányzat, amely Alarichnak és gót csapatainak Itáliához való közelsége miatt ebben a térségben nagyobb katonai akcióra képtelen volt, kényszermegoldásként a benyomult törzseket is szövetségeseknek (foederati) ismerte el, és hivatalosan is átengedte nekik az összes rendelkezésre álló földek egy harmad részét. Ez az ún. tertia („harmad”) szabály, amelyet a barbár törzsek betelepítése alkalmával ezentúl általában szem előtt tartottak.

A burgundok, akik 413-ban léptek feoderatus helyzetbe, egyelőre a Rajna mentén, a vandálok és alánok pedig Hispánia déli részén telepedtek le. (Innen ered Spanyolország e részének a középkorban is használt neve: Andalúzia, eredetileg: Vandalusia.)



Hahn István