logo

X Sextilis MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Természeti feltételek

Maguk a rómaiak szerették úgy beállítani, mintha Róma városának helyét maguk az istenek jelölték volna ki, s ezért kizárólag ez a vidék lett volna hivatott arra, hogy otthont adjon a nagyra hivatott városnak. Jól érzékeltetik ezt azok a szavak, amelyeket Augustus korának történetírója, Livius ad a legendás római hős, Camillus szájába abból az alkalomból, hogy a rómaiak a gall pusztítást követően állítólag át akartak települni a szomszédos Veii területére.
Camillus a hagyomány szerint többek közt ezzel az érveléssel szállt volna szembe e törekvéssel:
„Nem ok nélkül szemelték ki ezt a helyet az istenek a Város [ti. Róma] megalapítására: a halmok vidéke rendkívül egészséges, a folyó legjobb helyen folyik keresztül, hogy a belső vidékek terményeit elszállítsa, s e föld a tenger felől is jól megközelíthető; a tenger itt van a szomszédunkban, kihasználhatjuk minden előnyét, de nincs túlságosan közel ahhoz, hogy idegen hajóhad veszélyt jelentsen; egyszóval ez az Itália közepén fekvő táj páratlanul alkalmas rá, hogy városunkat hatalmassá növelje.”
(Muraközy Gyula fordítása.)

Bár mindez sok helyes megállapítást tartalmaz, a valóság mégis az, hogy a későbbi világbirodalmat életre hívó Róma területe nem minden vonatkozásban volt kedvező vidék a korai emberi megtelepedés szempontjából.
A mocsaras táj táptalaja volt a maláriának, s ezért viszonylag későn települt be, legalábbis sűrűbben. Újabban ugyanis kiderült, hogy a Palatiumon már a Neander-völgyi ember megfordult.

Amikor a latin szerzők - mint például Cicero is - kitűnőnek ítélik meg Róm a fekvését, túl optimistáknak találjuk őket! A hét híres domb voltaképpen egy lávaplatónak a kiszögellései, egy olyan platóé, amelyet a talajerózió vágott ki, és sok jóindulat kell ahhoz, hogy a hét dombot valóban meg is találjuk (mely kanonikus szám egyéb­ ként csak az augustusi korszakban lett hivatalosan rögzítve).
A Quirinalis, a Viminalis, az Esquilinus és a Caelius csak a vulkanikus plató kitüremlései; egyedül a Palatium, a Capitolium és az Aventinus, ezek a jól elváló hegyhátak érdemlik meg a domb elnevezéseket; de ezek is csak mintegy ötven méter magasak, ahogy az alacsonyan fekvő mocsaras területek fölé emelkednek, ahova be-betör a Tiberis vize, amikor kiárad.

A Capitoliumtól északra, a Tiberis meanderszerű kanyarulatában terül el a Campus Martius síksága. Stratégiailag a Capitolium és a Palatium helyezkedik el a legjobb pozícióban, ellenőrizve azt a gázlót, amely lehetővé teszi a Tiberisen való átkelést az Insula Tiberina mentén.