logo

XVIII Aprilis AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

A Subura neve

A Subura szó jelentése

Jelentése önmagában tisztázatlan. Etimológiai problémáit már sokan kívánták feloldani, de még olyan neves tudósok is, mint Georg Wissowa, a megoldhatónak tekintett változatokkal dolgoztak, és a megoldhatatlannak tűnő magyarázatokat egyszerűen figyelmen kívül hagyták. Ezek közül kettőt már Th. Ashby is elutasított: Varro igen népszerű, népi etimológián alapuló magyarázatát (Lingua Latina V.48.), miszerint a korai időkben ez a városon kívüli terület volt. Ez, bár tudományosan nem áll meg, mint népi etimológia, igen népszerűnek bizonyult. Ez a magyarázat volt a leginkább elfogadott már az antikvitásban is. Eszerint a toponímia a sub urbe, azaz a város alatti jelentésből alakult ki.
A másik Ashby által elutasított magyarázat a Horatius kommentár szintén vonzó magyarázata (Comm. Cruq. Hor. Epod. 5.58.), ami a suburo (megperzsel, kiéget) igével hozza kapcsolatba. Eszerint a suburai terület egy kiszárított terület lenne. Ennek ellentmondanak mind a régészeti tények, mind a terület geológiája.


Pagus Succusanus

Másik, nyelvészetileg szintén feloldhatatlannak látszó probléma a Subura nevével az, hogy a Subura rövidítése a feliratokon: SVC. Varro világosan kifejti, hogy a harmadik betű nem tévedés, a Subura/Succusa, illetve a Suburana/Succusana formát hitelesít.
Ezt az elnevezést a Pagus Succusanussal, hozták kapcsolatba, amelynek topográfiai elhelyezkedése szintén kétséges. A pagus, ahogy Dionysios magyarázza, a görög pagos szóból ered, aminek jelentése: domb. Emellett a szó a görögben mint kerület is használatos. Emez utóbbi valószínűbb, már csak azért is, mert a szó nem görög eredetű, hanem az indoeurópai pag- szótőből ered, ami a rögzíteni szóval van kapcsolatban, és kijelölt határokkal rendelkező telepet, negyedet, falut vagy várost is jelenthet. A római közigazgatásban a pagus és vicus városon kívüli területet jelölt.
Amennyiben a pagus Succusanus valóban névadókét szerepel, akkor meg kell keresnünk a Succusanus lehetséges jelentéseit is. A terület elnevezése, különösen a korai időkben, vagy topográfiai jellemzői ( sub+curro = aláfut), vagy az ott lakó nép alapján történhetett. A succusanus mint albai nép, illetve az ige: succurro (segíteni jön) ige jelentése alapján azonosították.

A pagus Succusanussal való kapcsolata szerint a Subura a Caeliuson lévő Succusa által meghatározott terület volt, és az I. serviusi regio, a regio Suburana eredeti formája talán regio Succusana volt valaha: „quod succurrit Carinis” (Festus 309.). Ez az etimológia a „succurro” (segítségül jönni) igére vezeti vissza a terület nevének az aitológiai magyarázatát, ami szerint a regio Suburana ott terült el, ahol a Carinae aláfut, azaz a Carinae lejtőjén lévő területet foglalja el.
A magyarázat ebben az esetben magát a Suburát egy szűkebb topográfiai körben képzeli el, lényegében a Subura előkelőbb területével hozza kapcsolatba. Itt kell megjegyeznünk, hogy egyes topográfiai elnevezések korban változók és a Subura eredeti területe valószínűleg nem volt azonos azzal, amelyet a köztársaság virágkorától a szövegek említenek. Ha ez igaz, akkor egy időben korai állapotot kell feltételeznünk, ami a Subura törzsnévként való szereplésével cseng össze, s feltehetően ezen törzs (Succusani) lakóhelyét jelölte volna.

Gerkan igen meggyőző érvelése a városrész Sub+Urbe névetimológiájának cáfolására talán mindenképp elegendő a név magyarázatához. Ő a Succusa törzsnév névadása mellett érvel. Ennek lehetőségét támasztja alá, hogy tudjuk, miszerint a Caelius mellett ez a terület volt a Rómában letelepedett szabin lakosság egyik központja. Tehát megállapíthatjuk, hogy a Subura történetileg változó területen feküdt, és elnevezése kapcsolatban állt egy néppel, illetve annak területi elhelyezkedését és funkcióját jelölte.



T. Horváth Ágnes