logo

XVII Aprilis AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

A Subura infrastruktúrája

Régészeti emlékeink meglehetősen szerények erről a területről. Irodalmi említése Ciceróval kezdődik, de nevét a középkorban is megőrizte, s őrzi a mai napig. Legfontosabb topográfiai emlékünk a Forma Urbis, melynek több töredékén kerül elő a Subura. Ezek, bár egymással nem alkotnak összefüggő részt, mégis megerősítik az irodalmi források ismereteit: árkádos utcák, amelyekre tabernák nyíltak, szabálytalan terek, részleges hozzáférésű házak, amelyek a félig magánhasználatú és a félig üzletileg hasznosított épületet jelentik, tehát klasszikus domus, utcára nyíló tabernával és raktárral.
Valamennyi utca, a szűkebb sikátorok és a szélesebbek egyaránt, sűrűn egymás mellé helyezett boltocskákkal szegélyezettek, nagyobb ház csak elvétve akad közöttük, bár erre is van példa, akár a FUR töredékeit, akár Martialist nézzük. A fellelt kivételek is jelzik, hogy nem csupán területi elkülönülésben, de egyazon területen belül is együtt éltek a szegényebb és gazdagabb családok ebben a negyedben. Ezek történetileg változó aránya források híján azonban nem határozható meg.

Egyetlen támpontunk van, a Kr. u. IV. századi Regio-katalogusok, amelyek a nevezetes épületek mellett összefoglaló számokat is tartalmaznak arról, hogy akkor hány bérház, bérlakásokból álló lakótömb (insula), családi ház (domus), piac vagy raktár (horrea), fürdő (balnea), medence (lacus), malom és sütőműhely (pistrina) található egy-egy körzetben. Ezeknek az értékeknek a tényleges megosztását a Subura esetében nehezen tudjuk meghatározni, mert a későbbi császár-forumok egy része a VIII, a Subura főként a IV. és a VI. regióhoz tartozott.
Ezek a számok jól mutatják, hogy a Regio-katalógusok keletkezésének idején, a IV. században mindenképp a Transtiberim a legnépesebb regiója Rómának, a többi negyedben, hála talán Augustus körültekintő beosztásának, nagyjából egyenletesen oszlottak el a városkép ezen mutatói. Az általunk vizsgált területen a regiók számarányának megfelelően találhatjuk meg ezeket az építményeket.

Ha a Suburára nézve akarunk ezek után valamiféle következtetést levonni, akkor beismerve, hogy a IV. század előtti eloszlást megbecsülni sem tudjuk, mégis fenntarthatjuk azt a kijelentést, hogy a város egyik legzsúfoltabb területe lehetett. E három regio területe a város IV. századi területének nagyjából 18%-a. Ezen a területen azonban ott van a Forum Romanum, és ott vannak a császár-forumok díszterei, ezek csökkentik a területet, vannak főutak, ezekkel nagyjából 15%-ra csökken a terület. Így a 15%-ot kitevő területen a város lakottságát jelző fontos építmények 16-23%-a, az insulák és domusok 20-21%-a található.
A fenti hipotetikus találgatást célszerűnek tartottam a hasonló korú Forma Urbis töredékekkel egybevetni. Az elmondott épületek mindegyike kimutatható ezeken a töredékeken.

A FUR 10g töredéken egy balneát azonosítottak, ami jelzi, hogy ez a negyed sem nélkülözte azokat az intézményeket, amelyek Róma mindennapi életéhez szervesen hozzátartoztak. Így megtalálható a forica (latrina), templom, szökőkút (FUR frg. 11c. Lacus Orphei), porticus (FUR frg.11a. Porticus Liviae) és díszkert (FUR frg. 10Aab. Horti Maecaenatis) is.

Ugyancsak a töredékekről ismerünk egyéb közösségi hasznosítású épületet, így a 10lm töredék mutatta scholát, ami a Vicus Sabucin egy collegium, feltehetően a magistri vici Sabuci székhelye lehetett. Insulákkal sűrűn beépített terület volt, de nem nélkülözte az előkelőbb magánházakat sem. Az insulás negyed, inkább az északi területen lehetett jellemző, ez az építkezési mód folytatódott a Viminalison is.




T. Horváth Ágnes