logo

XXVI Januarius MMXXII AD

Róma területe

Az aurelianusi városfallal körülvett Róma területe 13,9 négyzetkilométer volt (tehát kisebb, mint Budapest V., VI., VII. és VIII. kerülete együtt, amelyek területe összesen kb. 14,4 négyzetkilométer). Mivel azonban a Tiberis jobb partján fekvő, alig lakott területek, kertek, villák is beleszámítanak ebbe az adatba, az igazán lakott Róma, a folyó bal partján elterülő város jóval kisebb volt. Az aurelianusi városfal nagyságáról fogalmat alkothatunk magunknak, ha arra gondolunk, hogy ez a nagyszabású, bástyákkal, kapukkal, őrtornyokkal ellátott építmény közel tizenkilenc kilométer (pontosan 18 837,50 m) hosszú volt.

A Város terjeszkedésének egyik akadálya sokáig a pomerium volt, később a házak építtetőit ilyen aggályok nem akadályoztak szándékukban, de talán sokkal inkább a közlekedés megoldhatatlan kérdése gátolta a Város terjeszkedését. Minden római a Város középpontját, Róma ideggócát, a forumokat könnyen megközelíthető távolságban akart élni, nem túl távol a circusoktól, színházaktól, amphitheatrumoktól. A közlekedés nem volt fáradság nélküli: lejtőkön, kapaszkodókon kaptattak fel Róma lakói, gyakran tűző napsütésben, néha ömlő esőben.

Róma területe nem volt nagy - az aurelianusi falakon belüli legnagyobb távolság nem tett ki többet öt kilométernél —, mégis aránylag igen sokan éltek a Városban. De hányan is laktak Rómában? Ez a kérdés már régen foglalkoztatja a tudósokat, és e tekintetben még most sem jutottak közös nevezőre. Fájdalom, nem maradt reánk semmi olyan adat, amely a Város lakosainak számát megközelítő pontossággal feltüntetné. Jóllehet a közigazgatás, főleg a pénzügyigazgatás számára szükséges volt az adófizetők és a római polgárok számának pontos megállapítása, az adatszolgáltatás azonban nem terjedt ki az összes lakosra.

Róma területét nagyságában a budapesti V., VI., VII. és VIII. kerületek együttes területével hasonlítottuk össze, és megállapítottuk, hogy e kerületek 0,5 km2-el nagyobb helyet foglalnak el, mint az ókori Róma. Mégis ezekben a budapesti kerületekben mindössze - kerek számban, az 1960. évi adatok szerint - 420 000 ember él, 6762 lakóházban, illetve egyéb lakott épületben.
Rómában tehát kisebb lakóterületen jóval több mint kétszer annyi ember lakott, s mintegy 40 000-rel több ház állott. Elképzelhetjük, milyen zsúfoltságban tengődtek a szegényebb sorsú rómaiak, s érthető, hogy akit munkája nem kötött valamilyen műhelyhez, irodához, igyekezett minél előbb levegős, szabad területre, tágas forumokra, terekre, sétányokra jutni.

Az előkelő és nagyon gazdag rómaiak, kényelmes házaikban, kedvező körülmények között laktak, hátha még olyan óriási parkokban állott házuk, mint Lucullusnak, a híres hadvezérnek, vagy Gaius Sallustius Crispusnak, a történetírónak, avagy Maecenasnak a hűs Esquilinuson.


Forrás:
Ürögdi György: A régi Róma (Budapest 1963)
Lektorálta: Borzsák István és Hahn István