A Forum középső részén ma alig találunk látványos építményt, ez nem az épületek, hanem az ünneplés, a megemlékezés és a gyülekezés helye volt. Itt, a Rostra Vandalica mellett több fogadalmi oszlop, szobor és oltár alapzatát is megtalálták.
A Lapis Niger ásatásai során került elő az a hatalmas alapzat, ami megfelel az irodalmi leírásoknak, ami szerint egy emlékművet emeltek Honorius, Arcadius „sírig hű és bátor hadseregük” emlékére, akik Stilicho, a hadsereg főparancsnok vezetésével 405-ben győzelmet arattak Pollentiánál a Radagasius vandál vezér vezette barbár hadsereg felett.

A dolog pikantériája, hogy a győzelmi emléket kapott, de egyre nagyobb hatalomra szert tevő magister militumot 408-ban Honorius parancsára kivégezték. Ez is hozzájárult a nyugati birodalomrész katonapolitikai meggyengüléséhez, s lehetővé tette, hogy Alarich vizigótjai 410-ben elfoglalják, kifosszák és félig felgyújtsák Rómát.

Az emlékmű alapzatán emlékoszlopok talapzatai találhatók, melyen Arcadius, Honorius és I. Theodosius szobrai álltak.


A felirat szövege:

FIDEI VIRTUTI Q DEVOTISSIMORVM
MICITUM DOMNORVM NOSTRORVM
ARCADI HONORI ET THEODOSI
PERENNIVM AVGVSTORVM
POST CONFECTUM GOTHICVM
BELLVM FELICITATEA ETERNI
PRINCIPIS DOMNINO HONORI
CONSIILIS ET FORTITUDINE
INLUSTRIS VIRI COMITIS ET
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX

S. P. Q. R.

CVRANTE PISIDIO ROMVLO .V. C. PRAEF. VRBI VICE.SACRA
ITERVM IVDICANTE


„Tündőklő és leghívebb uraink, Arcadius, Honorius és Theodosius örökkévaló Augustusok sírig hű és bátor (hadseregeinek) a gall háború befejezése után és a sikeres halhatatlan princepsek uralkodói dicsőségének és a vir illustris comes (Stilicho) XXXXXXXXXXXXXXXX a senatus és a római nép/ gondozta Pisidius Romulus vir clarissimi praefectus urbi és egyszersmind vice sacra iudicans”


A felirat értelmezéséhez néhány megjegyzést kell fűznünk.

A vir illustris egy rang volt a késő római államban, megszólításként „fényességes”-t jelent. Maga a rang a senatori rendűeken (vir clarissimus) belül a legmagasabb rangúakat illette meg.

A praefectus urbi a római császárság első korszaka, a principatus alatt a legmagasabb rangú közhivatalnoka volt, imperiummal ruházták fel, a császár helyetteseként működött. A dominatus korára a birodalmi tisztségviselők sorában rangban a praefectus praetorio után következett, azaz a római állam harmadik embere volt.
Széles hatáskörrel rendelkezett, ekkor ugyan már csak a Rómát körülvevő 100 mérföldes határon belül. Funkciói közé tartozott a bíráskodás is. A „vice sacra iudicans” erre a bírói hatáskörére utal. Ez a funkciója azonban túlnyúlt a 100 mérföldes határon, a senatori rendhez tartozók különbírósága tartozott a hatáskörébe egészen Theodosiusig, aki kivette a kezéből és császári hatáskörbe vonta.

Úgy tűnik, a „vice sacra iudicans”, amit némi pongyolasággal, de megközelítő tartalommal „helyettes legfőbb bíróként” is fordíthatunk, azt hivatott kifejezni, hogy az említett úr ellátta a korábbi hatásköréhez tartozó bírói tisztet is.



T. Horváth Ágnes