logo

XXVI Januarius MMXXII AD

A Venus Genetrix-templom Caesar-kori állapotának építészettörténeti jelentősége

A Caesar-kori Venus Genetrix-templom építészettörténeti jelentőségének megállapításához meg kell vizsgálni jellegzetességeit abból a szempontból, hogy ezek új motívumok-e a római építészet addig épült templomaihoz képest, vagy sem. Az első esetben a templom jelentősége nagy, az utóbbiban kisebb. A Venus Genetrix-templom legjellegzetesebb része a lépcsőrendszere. Már Caesar korában sem volt a templom főhomlokzatán a szokásos széles lépcső, hanem kétoldalt, hátulról előre vezetve. A főhomlokzat oszlopsora előtt már Caesar korában is volt előpodium, melyről újabb lépcső vezetett fel a pronaoszba. Ennek a sajátságos lépcsőelrendezésnek az eddig megjelent beszámolók nem szenteltek elég figyelmet.

Az Arch. Anzeig. 1933. évi 48. kötete csak ennyit ír: „Meglepő, hogy a templomnak annak ellenére, hogy előtte nagy tér van, nincs elöl lépcsőzete. A templom magas alépítményére ... oldallépcsők vezetnek." Colini a Bull. Comm. 1933. számában a 263. oldalon csak annyit mond, hogy az oldallépcsős elrendezés egy kevéssé emlékeztet a Forum Romanumon álló Divi Julii és még inkább a Castor-templomra. Lugli a Pan című folyóirat 1937. 1. számában a 173. oldalon említi az oldallépcsőket, de minden megjegyzés nélkül. C. Ricci, aki elsőként írt beszámolót a feltárás eredményeiről a már említett Capitolium két számában, nem említi az oldallépcső kérdését. Az alábbiakban megkísérlem részletesebben megvizsgálni a Venus Genetrix-templom oldallépcsőjének kérdését.

A templom környezete megengedte volna a szokásos, az etruszkoktól átvett lépcsőelrendezést, melynél a magas podiumra a főhomlokzaton vezet fel széles lépcső, mert a templom előtt kb. 44 m széles és 120 m hosszú szabad tér, az area terült el. Caesar korában a tabernák északi folytatásaként a Mons Capitolinus állt, amit csak Domitianus hordatott le a Basilica Argentaria építésekor. Ezért a templom északi fele magasabb szinten állt, mint az area.
A területi adottság tehát nemhogy megkívánta, hanem megnehezítette az oldallépcső létesítését, és inkább a főhomlokzati lépcsőt igényelte. Az oldallépcső létesítését megnehezítette a már Caesar korában megvolt oldalpodium is, mert miatta a lépcsőt csak rövid karhosszal vagy kis méretű induló térrel lehetett megvalósítani. Az oldallépcső létesítésének okát tehát nem a terepviszonyok között kell keresni.

A Caesar-kori elő-podium két-két méterrel volt szélesebb a főhomlokzatnál, tehát a lépcsőkar legfeljebb ilyen széles lehetett. Az elő-podium mélysége kb. 3 m és az area fölé kb. 4,50 m-rel magasodott. Az előpodium kitűnően alkalmas volt szónoki emelvény (rostrum, tribuna) céljára; a forumon más ilyen célra használható létesítmény nem volt. Az areán összegyűlt néptömeghez innen kitűnően lehetett beszélni.
Valószínűleg Caesar is ült itt arany trónusán, fogadva a tartományok küldöttségeit vagy mint pontifex maximus vallási szertartást végzett. Dio Cassius a Historia romana című munkájában írja, hogy Caesar, afrikai hadjárata után, diadalmenetét itt a forumon fejezte be, és a Venus Genetrix-templom előcsarnokában fogadta a szenátust, mely ünnepélyes menetben járult eléje, hogy a részére megszavazott halhatatlansági határozatot és a császári koronát átadja neki. Ekkor Caesar nem állt fel - meséli Cassius -, nem adta meg a szenátusnak a kellő tiszteletet, amit ellenfelei később a közvélemény izgatására felhasználtak.
Az előpodium tehát már Caesar korában fontos szerepet játszott a forum életében. Úgy vélem, a lépcsőt azért nem helyezték a podium elé, hogy az a fenti célra jobbán megfeleljen, a rajta lezajló eseményeknek méltóbb keretet adjon.

A Venus Genetrix-templom nem a tömegek befogadására, hanem Caesar ősanyjának tiszteletére, mintegy családi használatra épült. Az areával kapcsolatos közéleti cselekmények céljára csak az elő-podium szolgált.
A római templom főhomlokzata előtti széles lépcső a templomot összekötötte az előtte elterülő térrel, az embereket szinte magához szívta. A Venus Genetrix-templom ezzel ellentétben szinte elzárkózott az areától, ahonnan alig lehetett felfedezni a hozzá vezető lépcsőt. Mint a diktátor, úgy családi temploma is gőgösen elzárkózott a néptől. A keskeny oldallépcső nem a nagy tömegeket, hanem csak a kiválasztottakat vezette fel a templomba. Az oldallépcső hangsúlyát a jóval később épített diadalív tovább csökkentette.

A Caesar-kori Venus Genetrix-templom az első a római építészetben, melynek nem elöl, hanem oldalt volt a lépcsője, ez a legnagyobb építészettörténeti jelentősége. Ehhez csak a következőt kell még hozzáfűzni. Az etruszk építészet, különösen a templomépítészet hatott a rómaira, de itt is találkozunk oldallépcsővel, pl. Sovanában a Tomba Hildebranda, vagy Norchia Fosso Pile nekropolisz-ban. A sírok elhelyezéséből adódóan azonban itt a lépcsők nem hátulról előre, hanem elölről hátra vezetnek.
Az előpodium nem tartozik a Venus Genetrix-templom különleges sajátosságához, már Pompeii-ben a Jupiter-templomnál is megvan és utána is több templomnál.
A Venus Genetrix-templom külső oszloprendjéről már elmondottuk, hogy az etruszk típust követi: oszlopok csak három oldalon sorakoznak, a hátsó oldalt tömör fal alkotja.109 Etruszkok építik Rómában a Capitoliumon az ősi Jupiter Optimus Maximus-templomot. Caesar előtti korban így épült pl. Gabii, Juno-templom az i. e. III-II. században. Rómában a Largo Argentinán 1930-ban feltárt C jelű templom az i. e. II. században épült, és ugyanezt a rendszert mutatja, ahol a hátfal az oszlopsor felé kis nyaktaggal és rajta pillérrel van befejezve, mint a Venus Genetrix-templomnál.

A Venus Genetrix-templom építészettörténeti vizsgálatánál végül figyelembe kell venni az apszist is, mely Caesar korában nemcsak belül, hanem kívül is íves alaprajzú volt. A Venus Genetrix-szel egy időben vagy pár évvel korábban épült a Pompeius-színház mögötti Venus Victrix-templom, melyből azonban ma már semmi sincs meg, íves apszisát csak a szakirodalom említi.
Caesar előtti korban világi középületeknél előfordult íves apszis, pl. a Sulla korában épült Praenestében a síkmennyezetű teremben, de ez kívülről nem érvényesült, mert hegyoldalba mélyült, 12 vagy Tivoliban a vásárcsarnok-ban. Caesar után mind gyakrabban épülnek templomok íves apszissal, pl. Rómában a Mars Ultor, ahol azonban az apszis kívülről nem érvényesül, ugyanígy a Nerva-forumon levő Minerva-templomnál és a Roma és Venus-templomnál.

Az apszis volt a római templom legszentebb része, mert itt állt az istenség szobra. Igazabb és őszintébb építészet, ha ez a templom külsején is jelentkezik és nincs elrejtve a templom tömegében. A Caesar-kori Venus Genetrix-templom ennek az építészeti felfogásnak felelt meg. Az íves apszis a külső architektúrában kis tömegként jelentkezett, és nehézséget okozott a templom hátoldalának architektonikus megoldásánál. Ez a Caesar-kori Venus Genetrix-templomnál is fennállt, és a Traianus-féle átépítéskor még fokozódott, ez lehetett az oka, hogy Traianus négyszögűre egészítette ki az apszis külső részét.

A templom Traianus-kori átépítésénél megállapítható, hogy az eredeti alaprajzi sajátosságokat megtartották az apszis kivételével, sőt még hangsúlyozták is az elő-podium nagyobbításával, az oldal-podium hátsó sarkának derékszögűvé tételével. Az új carrarai márvány architektúra igen magas művészi színvonala a templom építészeti értékét magas fokra emelte.


Forrás: Bardon Alfréd - A Caesar-Fórum Rómában - Akadémiai Kiadó Budapest 1990