Domitianus építtette atlétikai versenyek céljára (circus agonalis). Ennek közelében állhatott a Kr. e. I. században épített ideiglenes fa circus, amelyet Augustus emeltetett. A korábban, Kr. u. 79-ben megrongálódott és lebontott több kisebb épület helyét foglalta el. Kr. u. 86-ban szentelték fel. A stadiumot az építtető kegyesen a városnak adományozta. Görög minták alapján készült. Nézőterén mintegy 15.000–20.000 ember foglalhatott helyet. A caveát tartó alépítmény téglából és római betonból készült, amelyet márvánnyal burkoltak. Magassága 30 méteres lehetett.
Miután 217-ben a Colosseum egy tűzben súlyosan megrongálódott. évekig használták gladiátorviadalokra is. A Historia Augusta szerint, akár a Circus Maximusban, az árkádokat itt is bordélyként használták (Hist. Aug. Elag. 26). A Stadiumot Alexander Severus restauráltatta, és feltehetően azt megörökítő felirat alapján az V. századig circus Alexandri, azaz Alexander circusaként ismerték (Ordo Bened. 143). Egyike volt azoknak az épületeknek, amely felkeltették Constantinus csodálatát (Amm. Marcell. XVI.10.14.). A legenda szerint itt halt mártírhalált Szt. Ágnes. Az ő kultusztemplomát a IX. században építették fel a cavea nyugati oldalán. Ez a tény újabb elnevezésnek adott alapot: ettől kezdve S. Agnese in Agone vagy S. Agnese de Cryptis Agonis néven szerepelt a forrásokban.

Az építményre a késő ókortól és a középkortól kezdődően fokozatosan házak épültek. Először az árkádok alatti részeket népesítette be a város szegényeinek hajléktalan része, majd az aréna egy része is beépült. A cavea szerkezetének nagy része azonban még állt a reneszánsz idején, amikor az általános márványéhség ezt is elhordatta, hogy az épülő palotáknak szolgáljon építőanyagul és a szegényebbeknek mészként.
Az első felfedezéseket 1511-ben tették, amikor finom domborművek kerültek elő. Az épület minőségi anyagaiból kőbánya lett. IV. Pius elrendelte, hogy rombolják le az oldalsó részt Corso del Rinascimento oldalán, hogy ebből építse meg a Vaticani kertekben a Casinót vagy más néven a Villa Piát. A másik oldalon lévő anyagokat fokozatosan használták fel a S. Nicola dei Lorenesi, Palazzo Pamphilj és a Palazzo Braschi építésére.

A ma Piazza Navonaként ismert tér, amely a város egyik legnagyobb tere, pontosan megtartotta a stadion alakját és méretét. A piazza maga szorosan illeszkedik az arénához, amelynek hossza körülbelül 250 méter, a környező épületek pedig a cavea romjain állnak. Az S. Agnese templom alatt tégla- és beton falmaradványok, travertin pilaszterek és a cavea ülőhelyei már nem láthatók, de más pontokon jelentős maradványokat találtak a meglévő épületek alatt.

1936-ban bukkantak rá a ma is látható részek maradványaira, amelyet a nagyközönség számára is elérhetővé tettek.



T. Horváth Ágnes