logo

XVIII Aprilis AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

A prostitúció .

A hellén társadalomban fölösen nagyszámú kéjhölgy szolgálta klienseit. A prostituáltak már Periklész korában rétegződtek, a csúcson a hetérák helyezkedtek el. A Kelet-Római Birodalom társadalma kezdetben némi módosítással átvette ezt a görög gyakorlatot, a közép-bizánci korra jócskán módosult. Azonban Bizáncban alig találni művelt, előkelő hetérát (jóllehet időnként így nevezik a prostituáltakat), de a meretrixeknek (a hellenisztikus időkben kialakult) alsó két osztálya valamennyi városban tevékenykedett.

A bizánci örömlányok felső rétegéhez a színésznők, fuvolás és zenész lányok, cirkuszi mutatványosok, akrobaták (scenicae), valamint a nagyhírű, de nem feltétlenül művelt hivatásos kurtizánok tartoztak. Nemcsak a fővárosban, hanem valamennyi tartományi székhelyen és a nagyobb városokban Hippodrom működött, amely gyakran a színjátszásnak is teret adott.
A Birodalom első napjaitól fogva szinte egyenlőségjelet tettek a színésznők (énekesek, akrobatanők stb.) és prostituáltak közé. Aranyszájú Szt. János (4. század vége) nem csak a darabok durva nyelvezete, a házasságtörés és szexuális bűnök ábrázolása miatt kárhoztatta a színházakat. Szerinte a színésznők viselkedése, arc és hajfestése, a meztelen testek, kihívó magatartása miatt a teátrum a csábítás melegágya. (A későbbiekben ez lett az ortodox egyház hivatalos álláspontja).

A 692. évi trulloszi zsinat megtiltotta a papoknak a lóversenyeken, színházi és pantomim előadásokon való részvételt és általában tiltotta őket mindenféle (akkoriban még meglévő) pogány ünnepségtől (pl. Pán-ünnepek, bacchanáliák, szaturnáliák, stb.). Különösen elítélte az olyan rendezvényeket ahol férfiak női, a nők pedig férfiruhában jelentek meg.
A „színésznők” főként az előadások látogatóit elégítették ki, gyakran bevonva működésükbe családtagjaikat is. Alkalmakra, bankettekre kibérelhetők voltak, öltözetükről a madabai mozaik ad felvilágosítást, amely egy mulatságot mutat, ahol olyan áttetsző muszlin ruhát viseltek, ami nemcsak a körvonalakat, hanem a meztelen test részleteit is láttatta. A legismertebb színházi kéjnő, Theodóra, aki - színésznő (és meretrix) nővére mellett, - gyermekprostituáltként kezdte pályafutását, onnan emelkedett a császárnői rangra.

A prostitúció főként a városokban terjedt. Nemcsak Konstantinápoly, hanem a kikötők (Alexandria, Thesszaloniké, Kherszon, Korinthosz, Bejrut stb.) is hatalmas átmenő és idegenforgalmat bonyolítottak le. A családját, feleségét nélkülöző rengeteg férfi gyűlt össze ezekben a városokban, nagy kereslet mutatkozott a szexuális szolgáltatások iránt. Az igény kielégítésére óriási számú (hivatásos) örömlány állt rendelkezésre.

A 6. századi fővárosban több mint tízezren, a 10. században közel háromszor annyian kínálták magukat.