A rómaiak elképzelése az volt, hogy az teljes orbis terrarum Róma alá kell, hogy tartozzon, legalábbis akkor ha tudtak róla vagy ha a meghódításra érdemesnek tartották. Ez a filozófia nem támogatja a határok felállításának gondolatát, de azt igen, hogy a barbároknak a római értelmezés szerinti civilizált világon kívül kell maradniuk.
Ennek ellenére a Római Birodalom határai ritkán voltak állandóak. A gyakori politikai válságok, nagyobb háborús események, de még az apróbb határ menti csetepaték is sokszor teremtettek olyan helyzetet, amely Róma beavatkozását tette szükségessé. Ez idővel a határvonal kialakulásához vezetett.

Az első római császár, Augustus (Kr. e. 27–Kr. u.14) volt az, aki a legtöbbet tette a birodalom határai kialakítása érdekében. Uralkodása vége felé befejeződött az Alpok és Spanyolország meghódítása, a keleti határt a partusokkal megkötött szerződéssel stabilizálták, expedíciókat indítottak a Szaharába a Níluson keresztül, és római csapatok érkeztek a Duna és az Elba partjaira is.

Augustus híres tanácsát, hogy tartsák a birodalmat a jelenlegi határok között, utódai rendre figyelmen kívül hagyták, jóllehet Augustusnál sokkal szerényebb eredményeket értek el.



David J. Breeze – S. Jilek – A. Thiel