A római állam több mint 2000 évig állt fenn valamilyen formában. A Római Birodalom a föld valaha létezett legnagyobb államainak egyike, kiterjedésében és hosszú létében is csak Kínához hasonlítható. A Kínai Birodalom közigazgatásáról többet tudunk, mint a Róma Birodaloméról, mert az arra vonatkozó dokumentumok, amelyek azonban abban is segítségünkre vannak, hogy jobban megértsük a római határvédelem működését, jobb állapotban maradtak fenn és részletesebb leírásokat tartalmaznak.

A Római Birodalom több nagyszerű emléke a világörökség része, többek között Róma városa és más jelentős városok is, mint például Lugo Spanyolországban, Orange és Arles Franciaországban, Split Horvátországban, Istanbul Törökországban, Petra Jordániában, Leptis Magna Líbiában és Volubilis Marokkóban. A római világ imént említett és egyébként nagyon fejlett részeit a határok védték, amely egyúttal meghatározó szerepet is játszott fejlődésükben.

A Kr. u. 2. században Aelius Aristides úgy írta le ezt a határvidéket mint egy gyűrűt, amely körülvette a civilizált világot. A határvidék valóban hatással volt a Római Birodalom egészére, nélkülözhetetlen volt stabilitása fenntartásához, a belső területek növekedéséhez és városainak virágzásához is.
A rómaiak zsenialitásának lényeges eleme volt, hogy képesek voltak megnyerni azoknak a népeknek a támogatását, akiket meghódítottak. Róma tiszteletben tartotta a helyi szokásokat és etnikai sajátosságokat mindaddig, amíg az saját fennhatóságát nem veszélyeztette. A helyi önigazgatást egyszerűen azzal segítette, hogy viszonylag kevés római hivatalnokot helyezett föléjük. Ez a birodalmi közigazgatás volt az, ami összetartotta a birodalom szerkezetét. A római arisztokraták keresztül-kasul bejárták a birodalmat, miközben egyik tisztséget a másik után töltötték be.

Róma szellemisége a hadsereg közvetítésével a birodalom legtávolabbi zugaiba is eljutott, sőt a hadsereg egy új határvédő társadalmi réteg kialakulásának is katalizátora volt.



David J. Breeze – S. Jilek – A. Thiel