Germanicus Caesar, Augustus fia, az isteni Augustus unokája, a proconsul kinyilvánítja: Hallván, hogy látogatásommal kapcsolatban már most rekvirálnak hajókat. . . . . . és állatoltat, és hogy erőszakkal foglalnak le szállásokat és megfélemlítik a magánszemélyeket, szükségesnek tartom kijelenteni, hogy nem akarom, hogy bárki is igénybe vegyen számomra hajót vagy málhás állatot, kivéve ha azt Baebius barátom és titkárom elrendeli, sem pedig hogy-szállást foglaljon le. Mert ha ez szükséges lesz, akkor maga Baebius fogja a szállásokat egyenlően és igazságosan beosztani. Elrendelem, hogy a rekvirált haj ókért és fogatokért fizessék meg jegyzékem szerint a bért. Azt kívánom, hogy azok, akik nem engedelmeskednek, a titkárom elé vezettessenek, aki vagy saját maga fogja megakadályozni hogy magánszemélyeket jogtalanság érjen, vagy nekem fog jelentést tenni róla. Megtiltom, hogy a városon áthaladó málhás állatokat azok, akik találkoznak velük, erőszakkal eltulajdonítsák, mert ez már nyílt rablás.

Germanicus Caesar, Augustus fia, az isteni Augustus unokája, kinyilvánítja: Jóindulatotokat, amelyet mindenkor tanúsíttok, amidőn engemet láttok, szívesen veszem, de üdvrivalgásaitokat*, amelyek az istenek sorába emelnek és irigységet keltenek, teljességgel visszautasítom. Mert azok csak az egész emberi nem igazi üdvözítőjét és jótevőjét, atyámat és az ő anyját, az én nagyanyámat illetik meg. De a mieink . . . . . . az ő istenségüké, úgy hogy ha nem engedelmeskedtek, kénytelen leszek ritkábban megjelenni a nyilvánosság előtt.



Germanicus Caesar i. sz. 19-ben feleségével, Agrippinával meglátogatta Egyiptomot, amint erről Tacitus is tudósít (Ann. II. 59-61). Utazásával kapcsolatban adta ki e két rendeletét.
A rendelet első mondatában említett két „Augustus” közül az első Tiberius császárra, a második Octavianusra, az általában „Augustus” néven ismert császárra vonatkozik. Germanicus Tiberius császárnak, ez utóbbi pedig Octavianus császárnak a fogadott fia volt. Ezért nevezi a rendelet Germanicust Augustus unokájának.