Ha adva van egy négyszög, mint amilyen az alábbi, az egyik oldal 13 egysége négyzetre emelve, az 169, és a másik oldal 15 egysége négyzetre emelve, az 225. Ez utóbbiból kivonva 169-et, marad 56. Vond ki a csúcsoldal 10 egységéből az alap 6 egységét, marad 4. Vedd az 56 negyedrészét, az 14. Vond ki ebből a 4-et, marad 10, melynek fele 5. Ekkora a derékszögű háromszög alapja. Ennek négyzete 25, és a 13 négyzete 169. Vond ki ez utóbbiból a 25-öt, marad 144, melynek gyöke 12. Ekkora a merőleges. Vond ki az alap 6 egységéből az 5-öt, marad 1. Vond ki a csúcsoldal 10 egységéből az 1-et, marad 9. Ekkora a derékszögű háromszög felső alapja. A merőleges 12 egysége szorozva 5-tel, az 60, amelynek fele 30. Ennyi holdat tesz ki az itt levő derékszögű háromszög. A 12 szorozva 1-gyel, az 12. Ennyi holdat tesz ki az itt levő téglalap. A 12 szorozva az alap 9 egységével, az 108, melynek fele 54 Ennyi holdat tesz ki a másik derékszögű háromszög. Ez tehát összesen 96 hold. Az ábra pedig ilyen lesz:

Ha adva van egy rombusz, mint amilyen az alábbi, a 10 négyzetre emelve 100, és az alap (átló) 12 egységének fele 6. Ez négyzetre emelve 36. Amabból (a 100-ból) kivonva a 36-ot, marad 64, melynek gyöke 8. Ennyi lesz a merőleges. Ez szorozva az alap 6 egységével, az 48, melynek fele 24. Ennyi holdat tesz ki mindegyik derékszögű háromszög, azaz összesen g6 holdat. Az ábra pedig ilyen lesz:



E papirusz szövege nyilván a gyakorlati földmérés tankönyvéből való, amely példákat nyújtott különböző alakú területek felmérésére. Jellemző, hogy az akkori földmérők a Pythagoras-tétel alkalmazásával milyen körülményes úton számították ki a birtokok területét.