(ILS 2005, Ászárról)

Titus Aelius Hadrianus Antonius Pius császár, az istenné avatott Hadrianus fia, az istenné avatott Traianus unokája, az istenné avatott Nerva dédunokája, a főpap, a tizenegyszeres néptribunus, a kétszeres imperator, a négyszeres consul, a, haza atyja, mindazoknak a lovas és gyalogos katonáknak, akik Pontius Laelianus alatt Felső-Pannóniában a következő öt lovas csapatban és hét gyalogos csapatban teljesítettek katonai szolgálatot:

1. „Ulpia contariorum milliaria”,
1. „Thracum victrix”,
1. „Hispanorum et Aravacorum”,
1. „Cannenefatium civium Romanorum” és
3. „Augusta Thracum sagittariorum” lovas csapatokba», és az
1. „Ulpia Pannoniorum”,
1. „Aelia sagittariorum”,
18. „voluntariorum civium Romanorum”,
4. „voluntariorum civium Romanorum”,
1. „Thracum civium Romanorum”
5. „Callaecorum Lucensium”
2.„Alpinorum” gyalogos csapatokban.


Azoknak a katonáknak, akiknek neve fel van tüntetve, 25 évi szolgálatuk után a császár elbocsátást adott, valamint polgárjogot, ha azzal még nem rendelkeznének, továbbá törvényesítette házasságukat feleségükkel, akikkel akkor éltek együtt, mikor polgárjogukat kapták, illetve azokkal, akiket később vesznek el, természetesen mindegyiknek külön-külön. Caius Fabius Agrippinus és Marcus Antonius Zeno consulsága évében, október 9-én.

Az 1. „Ulpia Pannoniorum” gyalogos csapatból, amelynek parancsnoka Aulus Baebius Regillus Suessából, Atta Nivio fia kiszolgált gyalogos katona részére, az azalusok törzséből. Ezen okmányt arról a bronztábláról másolták és ellenőrizték, amely Rómában az Augustus temploma mögötti falra, Minerva szobra mellé van erősítve.
Tanúk: Lucius Pullius Daphnus, Marcus Servilius Geta, Lucius Pullius Chresimus, Marcus Sentilius Iasus, Tiberius Iulius Felix, Caius Iulius Silvanus és Publius Ocilius Priscus.