„ugrálók”, „táncolók” (salire=„ugrik”, „táncol”, lat.).

Latiumban, különösen pedig Rómában valamelyik hadisten (talán Mars) szolgálatában álló ősi papi testület tagjai. A hagyomány szerint Numa király hozta létre a Marsot szolgáló 12 fős Salii Palatini testületét, Tullius Hostilius pedig - az ugyancsak 12 fős - Salii Collini testületét, amely Quirinus szolgálatában állt.
A papi testületek tagjai patricius származú, egészséges, feddhetetlen előéletű, római polgárjoggal rendelkező egyének lehettek, akiknek szülei a kinevezésük (adlectio) időpontjában még életben voltak. Mars tisztelete miatt óriási tekintélynek örvendtek a közéletben.
Minden év márciusában és októberében (azaz a hadviselésre alkalmas évszak beköszöntekor és lezárulásakor) Rómában kultikus felvonulást tartottak. Ennek pontos útvonala ugyan nem ismert, azonban bizonyos, hogy érintették a Főrum Romanumot és a Capitoliumot.

A felvonulás során sajátos öltözéket viseltek: piros tunica, mellvért, köpeny (trabea), csúcsos sisak (apex) és az ősi pajzs (ancile), amely a hagyomány szerint Numa király idejében az égből hullott alá, és Róma állami jólétének a biztosítéka volt (ezért 11 másolatot készítettek róla, és őrzésére hozták létre ezt a papi testületet).

A felvonulás során a pajzsokat lándzsával ütögették, és a felvonulási út egyes pontjain megállva fegyveres kartáncot (tripudium, amtruare) mutattak be, miközben - a Varro korában már érthetetlen szövegű - dalokat (carmen Saliare) énekelték.