logo

XXX Junius MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Sacra

Az istentiszteletre vonatkozó mindenféle szertartást jelöl, főleg az áldozatot és imát.



Két faja van: sacra privata és publica. Az előbbit vagy az illető egyén a maga érdekében végezte, vagy a család érdekében a pater familias, vagy a gens érdekében a gentilisek egész testülete. Az istenek házi tisztelete a Laresek és Penatesek imádásában központosult; egyes esetekben más istenekhez is imádkoztak támogatásért.

Egyes családoknak külön joguk volt bizonyos istenek számára ily sacra privata rendezése, s az örökösökre ezeknek a költségei jókora terhet róttak, azért az örökség sacra kötelezettsége nélkül (hereditas sine sacris) közmondáskép a vagyon csorbítatlan örökségét jelentette. Ilyen tehertől csak akkor szabadult az örökös, ha ünnepélyesen lemondott kiváltságáról, s ezt a lemondást a pontifex maximus indítványára a curiák testülete elfogadta (alienatio, detestatio sacrorum). Valamint a családnak, úgy a gensnek is lehetett joga ily sacra privata elvégzése (melyet a gentilisektől választott flamenre bíztak) akár a saját házában akár egy külön sacellumban a gentilisek gyülekezete jelenlétében.

A sacra publica egyetemesen pro populo tartatott. Ily szertartásnak sacra popularia volt a neve, ha a község nevében ezt a curiák, pagusok vagy vicusok rendezték. Gondoskodhattak róluk egyes gensek és sodalitasok is (így pl. a gens Potitia és Pinaria áldozott Herculesnek) vagy végre a római állam tisztviselői és papjai.


.-