A rómaiak e névvel illették a halottak szellemeit.

A szó talán egy régi latin melléknévből eredt, amelynek eredeti jelentése jó volt. A manes többnyire sírköveken szerepel, főleg ebben a jellegzetes formulában: D(is) M(anibus) S(acrum), ami az elhunytak neve előtt található a köztársaság végétől kezdődően. Tiszteletük olyan ünnepekhez kapcsolódott, mint a Feralia, a Lemuria és a Parentalia.