A római vallás ősi rétegébe tartozó Flora istennő ünnepe, amit az is bizonyít, hogy Pomonához hasonlóan neki is volt flamen-e. Mindazonáltal az istennőről keveset tudunk, Varro a gabonavirágzásal hozza összefüggésbe (apud Aug., civ. Dei, 4, 8), ami megmagyarázza fontosságát a parasztok számára, de lehet, hogy hatásköre valójában jóval szélesebb volt (vö. Fasti Praenestini, Ovid., Fasti, 5, 261 skk.): minden dolog virágzását érintette.
Ősisége ellenére nem szerepelt a régi római naptárban, csak egy Kr. e. 3. sz.-i módosítás nyomán kapott benne helyet. Ezt persze az is megmagyarázhatja, hogy az ünnep eredetileg a feriae conceptivae közé tartozott, s csak később rögzült ápr. 28. (ekkor szentelték volna fel templomát Kr. e. 241-ben vagy 238-ban, az utóbbi dátum a valószínűbb) és május 3. között, mely utóbbi napra a parasztnaptár a Florának való áldozatot helyezte. A minden évben ekkor megrendezendő játékokat, vö. ludi Florales annui, Kr. e. 173-ban vezették be.

Flora szoros kapcsolatban állt Ceresszel, s ezt igazolja templomuk közelsége is: mindkettő az Aventinuson állt, nem messze a circus maximus-tól. Ez a plebeiusokkal való kapcsolatra utal, bár a Floralia általánosan elfogadott lett, s az istennő kultusza ugyanúgy megvan Itáliában, mint később a provinciákban. Egyesek a kultusz obszcén részét hellénisztikus eredetűnek tekintik, míg mások az egész Floraliaban a görög hatásnak tulajdonítanak döntő jelentőséget.