Római papok, akik egy-egy isten kultuszának szolgálatát látták el. Közülük a legismertebb a flamen Dialis, vagyis Iuppiter papja, akit misztikus tabuk vettek körül.

Számára tilos volt lóra ülni, egy hadsereget megpillantani, nyers húshoz hozzá nyúlni, nőstény kecskét, borostyánt vagy babot megérinteni, haját egy rabszolgával levágatni stb. Mind neki magának, mind feleségének, a flaminica-nak patriciusnak kellett lennie, nem lehetett semmilyen testi hibájuk, s folytonosan különleges ruhákat kellett ölteniük, pl. hegyes filcsüveget (apex).
Nehéz volt elhagyniuk a házat, még kevésbé magát a várost. Szükségtelen részletezni, hogy ez a feladat magától értetődőleg kizárta a politikai pályafutás lehetőségét. Volt még két másik flamen maior, vagyis flamines maiores, akik közé a flamen Dialis is tartozott.

Az egyik a flamen Martialis, azaz Mars papja, a másik a flamen Quirinalis, vagyis Quirinus papja, akikről igen keveset tudunk, s még kevesebb információnk van a flamines minores-ról, akik számszerint tizenketten voltak. Ezek kevésbé fontos istenek szolgái voltak, melyek némelyike meglehetősen homályos, mint pl. Pales, Furria, Falacer, Pomona. Az egy isten kultuszához való kapcsolódás nem zárta ki egy másikéban való részvétel lehetőségét is, így a flamen Quirinalis április 25-én szerepet játszott Robigus rituáléjában.
Annak ellenére, hogy a flamines tagjai voltak a u.n. pontifex collegium-nak, minden valószínűség szerint mégsem beszélhetünk közös működésükről. A flamen valószínűleg összefügg a szanszkrit brahmán-nal, s így lehetséges, hogy ősi indoeurópai örökségről van szó, amit a flamines maiores hármassága is igazolhat.