Egy Észak-Afrikában, főleg Numidiában a késő antikvitásban (4-5. században) kibontakozó társadalmi-vallási mozgalom résztvevőit nevezték így. Először 320-ban említi őket forrás. Az ellenük harcoló hippói püspök, Augustinus szerint nevüket onnan kapták, „quia circum cellas vagantur", azaz mert a cella-k körül őgyelegnek. A ceilae értelmezése körül viták folynak: egyesek a mozgalom szociális tartalmából kiindulva azt csűrök-nek, mások az Afrikában erős, és a circumcelliones-ra kifejezetten jellemző vallási fanatizmusból és mártírkultuszból kiindulva a szót az Afrikában ugyancsak gyakori mártírok nyughelyeiként értelmezik.
A circumcelliones mozgalma összefonódott a donatista egyházszakadással, schisma-val, annak radikális irányzatává vált.
A circumcelliones a társadalom legalsó rétegeihez, valószínűleg többnyire a bennszülött, pun nyelvű lakossághoz tartoztak, ez mozgalmuknak erős szociális tartalmat és Róma ellenes, nemzeti színezetet is kölcsönzött. Hatottak rájuk az őskereszténység kommunisztikus-utópisztikus eszméi, munkájukat feladták, nincstelen otthontalanokként kóboroltak, koldulásból, idénymunkából tartották fenn magukat.

A hatóságoknak a donatizmus elleni keményebb fellépésével és a vallási harc kiéleződésével, fegyveres bandákba verődve, a hozzájuk csapódó szökött colonus-okkal és rabszolgákkal a hivatalos egyház híveinek birtokait fosztogatták, adósleveleket égettek el. Mozgalmuk két alkalommal is felkeléssé szélesedett; 340 táján és 345/47-ben. Magukat agnostici-nek vagy miiites Christi-nek, Krisztus katonái-nak nevezték - az utóbbi elnevezést állítólag magától Donatustól kapták -, csatakiáltásuk a Deo laudes volt.

A donatista püspökök viszonya a circumcelliones-hoz ellentmondásos volt. Riasztotta őket a circumcelliones radikalizmusa, s a számukra is kezelhetetlenné váló felkelőkkel szemben első ízben pl. maguk kérték a hatóságok segítségét. A hit által fanatizált seregeinek legyőzése komoly erőpróbát jelentett a római hatóságoknak. Felkeléseiket végül ugyan leverték, a mozgalmukat azonban a római uralom alatt nem sikerült maradéktalanul felszámolni. Szokássá vált körükben a hit érdekében elkövetett öngyilkosság, amit a mártíromság egyik formájának tekintettek. 390 táján circumcelliones által elkövetett terrorakciókról van tudomásunk.