Az albai pásztor, Faustulus felesége, aki Livius elbeszélése szerint Romulust és Remust felnevelte saját tizenkét fia mellett.

Eredetileg talán föld- és termékenység-istennő volt, és a farkas-isteni vonásokkal is bíró Faunus köréhez tartozott; erre vall, hogy a Lupercalia (lupus a. m. farkas) ünnepségein is megemlékeztek róla.

Egyes antik szerzők ezért úgy vélték, hogy ő maga volt az a ”nőstény farkas” (lupa), amely a monda ismert változata szerint a kitett ikreket szoptatta. (Ismét más vélekedés szerint a lupa prostituáltat jelentett, s Acca Larentia az volt Gellius, a második századi kultúrhistorikus véleménye szerint).

Párszáz évvel utóbb Macrobius olyan mondát jegyzett fel, amely szerint Acca Larentia Héraklésznak a szeretője volt, amikor az Itáliában járt. Ünnepét, a Larentaliát december 23-án ülték meg a rómaiak.