logo

XXVII Novembris MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Nobilitas

A nemesség latin nyelvű megjelölése az ókori Rómában, különösen a köztársaság idején.



A szó a nobilis származéka, amely viszont a (g)nosco bilis összetételéből ered, vagyis tulajdonképpeni jelentése: ismert, ami meghatározott társadalmi és politikai feltételek között érthetően alakul át nemessé. A köztársasági római társadalom meglehetősen hierarchizált volt. Ennek alapja részben a census volt, részben a rendi hovatartozás (senatores, equites, liberti vagy foglalkozási kategóriák: scribae, apparitores, lictores stb), részben a patricius-ok és a plebeius-ok közti különbség, ám újabbak is jelentkeznek, amelyek közt fontos szerepet játszik a nobilitas kiemelése, elkülönítése.
Ennek az volt az indoka, hogy miután már nemcsak a patricius-ok jutottak el a consulatus-ig (majd a praetura-ig, ill. az aedilitas curulis-ig), hanem a plebeius-ok egy része is, ennélfogva ezek is ismertté tették családjukat. mintegy megnemesítve azt. Így létrejön egy új patricius-plebeius elit (Kr. e. 366-tól). s ezt, a curulis tisztségviselő ősökkel bíró megkülönböztetett kategóriát kezdik jelölni a nobilitas minősítéssel.

Az elhatárolás elve a 3. sz.-ban is fennmarad, de a 2. sz.-ban a szó jelentése beszűkül, csak a consul-ok leszármazottait kezdik jelölni vele. Ám a nobilitas-nak fokozatai vannak. Ebben szerepet játszik az első tisztségviselés ősisége; a magistratus-ok száma és jelentősége; a triumphus-ok megléte és mennyisége; a betöltött censura. Mindennek szerepe van a nobilitas-on belüli hierarchiában.

Maga a nobilitas azonban az egész polgári társadalomnak csak egy piciny töredéke volt, mintegy 0,05%-a, mégis óriási politikai befolyása volt. anélkül, hogy valamilyen hivatalosan megállapított privilégiumáról tudnánk.
Annak ellenére, hogy a nobilitas tudatosan kirekesztő jellegű volt, mégsem volt teljesen kasztjellegű, mert ismeretlenek is (homines novi) eljuthattak akár a consulatusig is. pl. a Kr. e. 1. sz.-ban mintegy 11.5%-ban találjuk meg őket a consul-ok sorában. Persze a nobilitas túlsúlya így is látványos. A császárkorban a nobilesen a régi köztársasági leszármazottait értették, bár ez nem volt hivatalos megjelölés.


.-