Kelta eredetű szó. jelentése lándzsa.

Hosszabb és vastagabb, mint a pilum, a dárda, s azonos a hasta am(m)entata-val, a hajító szíjjal ellátott lándzsával. A lancea-val felszerelt katonai egység neve: lancearii, azaz lándzsások.

A késő antikvitás tipikus fegyvere. Először Diocletianus állított fel a comitatenses alakulatoknál egy olyan legiot, amelynek speciális fegyverzete a lancea volt. Ez a legio két egységre oszlott: a Lanciarii seniores-re, és a Lanciarii iuniores-re, melyek általában külön, időnként azonban közös parancsnok alatt álltak.

I. Constantinus ezt az alakulatot átsorolta a legiones palatinae közé. A későbbiek során több lancearii alakulatot is szerveztek, s a hadsereg minden részénél alkalmazták őket, vö a comitatenses csapatoknál: Lanciarii Stobenses (Not. dign., or. 8, 12), és a határok mentén állomásozó ún. limitanei között: Illyricumban pl. a Lancearii Lauriacenses (Not. dign., occ. 109) és a Lancearii Comaginenses (Not. dign., occ. 5, 110), Galliában a Lancearii Honoriani Gallicani (Not. dign., occ. 5,90) vagy a Lancearii Sabarienses (Not. dign 5, 9=152).