Mint neve is mutatja, tevékenysége alapvetően a villa gazdaságának felügyeletével áll összefüggésben, ami a gazda távollétében alapvetően a rabszolgaállomány (familia rustica) felügyeletét jelentette.

Kezdetben, amíg a tulajdonosok többet foglalkoztak a gazdasággal, nem sok önállósága volt a vilicus-nak. a köztársaság legvégén azonban, amikor a földművelés már inkább csak szóban számított nemes cselekvésnek, a gazdálkodás is egyre inkább a - személyére hárult, aki segítőtársat is kapott a vilica személyében. Bár a vilicus-ok általában rabszolgák voltak, s így törvényesen nem lehetett feleségük, ez a kedvezmény is érdekeltté tette a vilicus-t a gondos ügyintézésben.

A familia rustica-n belül a legtöbb felszabadított közülük kerülhetett ki, s korábbi életkörülményük is megkönnyítette a szabad társadalomba való beilleszkedésüket. Amikor a rabszolgaállomány tovább növekedett, ez megkövetelte az ellenőrzés fokozását, s a procurator a vilicus fölé került. Mindez gyarapította a rabszolgamunka költségeit, ami akadályozta további jövedelmezőségét.