Küldöncök, levélvivők, akiket mint szabadon bocsátottakat vagy rabszolgákat az állam vagy egyes társaságok (societas publicanorum), ill. jelentős magánszemélyek alkalmaztak. Nevüket onnan kapták, hogy levelek titkossága érdekében a táblák belső részére írt szövegeket lezárva vitték.

Bizalmi embereknek számítottak, különösen a polgárháborús időszakokban, akik naponta akár 60 mille passum-ot is képesek voltak megtenni. A császári tabellarii is fontos szerepet töltöttek be egészen addig, amíg a Kr. u. 3. sz.-tól a posta (cursus publicus) nem militarizálódott.