A „barátok”,amici között fennálló viszony, elvbarátság, politikai egyetértés.
Aclientela-val ellentétben, a társadalmi hierarchiában azonos fokon állók, mégpedig a társadalom vezető rétegéhez tartozók közötti viszonyt jelentette. Ezenkívül, amicitia nemcsak az egyes személyek, hanem a római állam és egyes más államok vagy uralkodók viszonylatában is létezhetett, azaz a diplomáciában is használatos kifejezés volt: a két állam között fennálló, azonos külpolitikai érdekeltségen nyugvó kölcsönös jóindulatot, egyetértést és békés egymás mellett élést jelentette (tehát nem volt feltétele az azonos társadalmi berendezkedés).
Nem szubjektív megítélésen alapult, hanem rendszerint hivatalosan deklarált viszonyt jelentett: az amicus populi Romani címet egy-egy uralkodónak, államnak vagy népnek ugyanis az amicitia-t a senatus és a római nép adományozta. A cím adományozásának nem volt feltétele a Rómával fennálló szövetséges viszony, az ugyanis az amicitia-nál szorosabb elkötelezettséget jelentett, a római nép szövetségesei azonban rendszerint egyben a római nép barátainak is számítottak, és a socius et amicus Populi Romani titulussal illették őket.