A rabszolgaeladások után fizetett 4%-os forgalmi adó.

A polgárháborúk után Augustus császár kezdeményezésére bevezetett forgalmi adó, a centesima rerum venalium általánosan 1%-os volt. Az adókulcsot a rabszolgaeladásokra vonatkozóan csak később, Kr. u. 7-ben, ugyancsak Augustus nyomására emelték meg, először talán csak a duplájára (Cass. Dió 55, 31, 4). A 4%-os kulcs először Caligula alatt bukkan fel a forrásokban (CIL VI 915).
A vicesima quinta venalium mancipiorum az Augustus-kori átszervezést követően a régi államkincstárba, az aerarium Saturni-ba folyt, és meghatározott célhoz, a Róma városi tűzoltóság, a cohortes vigilum működtetéséhez kötődött a fel- használása. Eredetileg az eladókat terhelte.

Nero idejében azonban ezek, a vicesima quinta venalium mancipiorum-nak a rabszolga árába való beépítési lehetőségével - bár továbbra is ők fizettek - mentesültek a tényleges adóteher alól, ami immáron a vevőkre hárult (Tac. ann., 13, 31). A behajtása más közvetett adóféleségekhez. vectigalia-hoz hasonlóan adóbérlő társaságok, socii publici vicesimae quintae venalium végezték. A Severus-korban még valószínűleg létezett.
Későbbi időkből nincsenek a vicesima quinta venalium mancipiorum-mal kapcsolatba hozható forrásaink.