(memoria=„emlékezet”, lat.)

legkésőbb Diocletianus uralkodásától fogva meglevő késő római udvari tisztviselő, aki a császár mellett működő egyik legjelentősebb kancelláriának (scrinium memoriae) a vezetője volt (ebből magister scriniorum). Feladata a kora császárkorban az volt, hogy a császárt emlékeztesse ígéreteire (magister a memoria).

A késő római korban ő foglalta írásba a császár megjegyzéseit (adnotationes), ő írta a császári beszédeket és a katonai előléptetésre való felterjesztéseket (ily módon részben a magister a libellis és a magister ab epistulis feladatkörét is ellátta).