A köztársaság idején a legfőbb római magistratus-ok, akik hivatali éve alapján a köztársaság éveit is datálták Kr. e. 509-től, amikor a hagyomány szerint á királyi hatalmat (rex) felváltva évenként tisztségviselőket választottak.

A consul-ok tevékenységének kezdetei homályosak, lehet, hogy a consules helyett egészen a Kr. e. 4. sz.-ig a praetores megjelölést használták. Az eredetileg patricius-i tisztséget Kr. e. 367-től plebeius-ok is betölthették, sőt az egyik kötelezően mindig plebejus volt. Megválasztásuk a comitia centuriata (népgyűlések) révén történt a következő évre, a választást követően a hivatalba lépéséig a két nyertes consul designatus volt.
A hivatalba lépés kezdetben márc. 15-én, a Kr. e. 2. sz. közepétől (153) jan. 1-én történt. Annak ellenére, hogy az időtartam és acollegialitas elve korlátozta a consul-ok működését, ill. további speciális restrikciók is vonatkoztak rá, mint pl. a provocatio, mégis a consuli, imperium mind polgári, mind katonai hatalmat jelentett, amely háborúban (milltiae) még teljesebb volt, mint Rómában (domi).

A 2. sz. végéig alapvetően ők és a volt consulok adták a nobilitas-t, amely a 4-1. sz. között szinte kisajátította ezt a tisztséget. A népgyűlésnek törvényjavaslatokat (rogationes) terjeszthettek elő, polgárokat börtönözhettek be (coercitio). Sulla koráig általában ők vezették a hadjáratokat, de ezt követőleg alapvetően Itáliában maradtak, s a hadsereg külső irányítása a volt consulokból és praetorokból kikerülő provincialis helytartókra hárult.

A principatus folyamán a császár jelölte ki a consul-t. Az év nevét ekkor az a páros adta, amely jan. 1-én lépett hivatalába, és amelyet consules ordinarii-nek neveztek, miközben - a köztársasági szisztémától eltérőleg - az év későbbi részében őket felváltó consulok voltak a consules suffecti (a köztársaság idején ez volt az elhunyt consul helyére megválasztottak megjelölése).

A consul, consul-ok vezették a senatus-i üléseket, és ők voltak bizonyos választások elnökei is, rendelkeztek talán továbbá valamiféle jogszolgáltató hatáskörrel is, játékokat úgyszintén adtak, s hivatali évük lejárta után az ún. consul-i provinciák kormányzói tisztét töltötték be.