Eredetileg azt a - többnyire vékony falapból hajlított - henger alakú tokot jelentette, amelyben a könyvtekercseket vagy egyéb írott dokumentumokat megőrzés céljából tárolták. A scrinium-ok rendszerezését és nyilvántartását végző neve scriniarius volt.

A késő antikvitásban az elnevezés átment a nagy mennyiségű irat feldolgozásával foglalkozó központi császári irodákra. Közülük a legfontosabbak a scrinium memoriae, a scrinium epistularum és a scrinium libellorum.