logo

V December MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

codex vagy caudex

eredeti jelentése tuskó, fa, átvitt értelemben jelenti az írásra előkészített falapok összeállítását.



Később a papirusztekercseket a Kr. u. 4. sz.-tól a papirusz és pergamen codex-ek kezdték fölváltani, bár már korábban is ismerték az ilyen lapokból (membrana = pergamen) összeállított kéziratokat, különösen kedvelték ezt a formát a keresztények. Ez a könyvtípus igen alkalmasnak bizonyult a császári rendelkezések (codex constitutiones) gyűjteményei számára az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban. Ezért a -- az ilyen összeállítás szinonimája lett, elég korán.
A codex accepti et expensi a köztársaság végétől használt házi könyvelés megjelölése volt, mely a pater familias ellenőrzése alá tartozott. A leghíresebb jogi összeállítások közé tartoztak a Codex Gregorianus és Hermogenianus mellett a Codex Iustinia-nus és a Codex Theodosianus. Az utóbbi az összes császári constitutiones egy olyan hivatalos összeállítása volt, amelyet a birodalom mindkét felében Kr. u. 428-ban tettek közzé, s napra késszé tette a Codex Hermogenianus-t és a Codex Gregorianus-t, amelyek a császári rescriptum-okat foglalták magukba egészen I. Constantinus uralmáig.
A codex Th.-t az egyedüli jogforrássá nyilvánították. Minden későbbi kiegészítést, pótlást, hozzáadást novellae-nek mondtak, amelynek a birodalom másik felében nem volt addig törvényereje, amíg annak császára jóvá nem hagyta.

A Nyugatrómai Birodalom 476-os bukása után Iustinianus egy újabb összeállítást készíttetett. Ez volt a Codex Vetus (Kr. u. 529; a második kiadás: 534), s elkészült a polgári törvény Digesta ja (533) valamint a Gaiuson alapuló Institutiones is (533). A 146 novellaval együtt ez lett ismertté mint a corpus iuris civilis, amely a Keletrómai Birodalom bukásáig (1453) érvényben maradt.


.-