katonai tábor, erőd, a legio vagy ennél még nagyobb sereg szállása; ennél kisebb csapatok, p1. auxiliák kisebb méretű táborát inkább a castellum szóval jelölték.
Lehetett ideiglenes felvonulási tábor, ún. aestiva vagy aestivalia, melyet a hadjáraton lévő katonák menet közben, naponta, az éjszakai pihenő idejére vertek, ahol a katonák sátrakban voltak elszállásolva - ilyen volt a legkorábban a Kr. e. 2. században Polybios (6,27-42), majd a Kr. u. 1. században Flavius Josephus (bell. Iud. III 5) és a 2. század 2. felében Pseudo Hyginus (De munitionibus castrorum) által leírt katonai tábor vagy a skóciai Inchtuthill mellett feltárt építmény is -, és lehetett fából, kőből vagy mindkét anyagból kombinálva épített, sokrétű igények kielégítésére, tartós használatra készült állandó tábor, ún. castra hiberna vagy castra stativa, amilyen a számunkra eddig ismertté vált római táborok többsége volt, pl. Novimagus (Nijmegen, Germania inferior - Hollandia), Novaesium (Germania inferior - Németország), Vindonissa (Windisch, Germania superior - Svájc), Lauriacum (Lorch, Noricum - Ausztria), Carnuntum (Deutsch-Altenburg, Pannonia superior - Ausztria) Aquincum (Óbuda, Pannonia inferior - Magyarország), Potaissa (Turda, Dacia Románia), Lambaesis (Tezult-Lambése, Numidia - Algéria) stb. tábora. Számos eltérésük ellenére a katonai táborok azonos alapelvek alapján épültek, amelyek lényegüket tekintve, az egész római történelem folyamán változatlanok maradtak.
A tábor mindig jól belátható, letisztított, elegyengetett terepre épült. Az erődítményt egy külső árok, fossa vette körül, melynek belső peremét földhányásból, kőből stb. emelt sánccal, az agger-rel erősítették meg. Az agger olyan széles volt, hogy a ráépített erődfal, a castra vallum mentén mindkét oldalon egy-egy útnak is helye volt: a falon kívül egy körüljárást biztosító keskenyebbnek, belül egy védekező harcokra alkalmas szélesebbnek.
A castra rendszerint téglalap alakú volt, s az ellenfél felé mindig a rövidebb oldalát mutatta. Szomszédos oldalfalai - ha a terepadottságok nem voltak kényszerítőek - egymással derékszöget zártak be. Pseud. Hyginus az oldalak 3:2 arányát tartotta kívánatosnak. Ilyen volt pl. Deva (Chester, Britannia) és Vetera (Xanten, Germania inferior), a táborok többségénél azonban ettől eltérő arányokkal találkozunk: Novaesiumnál pl. 4:3, Lauriacum, Carnuntum esetében 5:4, Bonna (Bonn, Germania inferior - Németország) pedig, és talán Aquincum is, négyzet alakú volt.
Területének nagysága a tábor rendeltetésétől és a benne elszállásolt katonai erő nagyságától függött. Az ideiglenes tábor mindig kisebb, az állandó nagyobb alapterületű volt. Az utóbbi típushoz tartozó, általunk eddig megismert táborok nagysága többnyire 17-36 ha között volt, de kivételképpen előfordul 10 és 50 ha kiterjedésű is.
Az előbbi Castra Albana (Albano) Itáliában, Rómától 20 kin-re délkeletre, amely Septimius Severus alatt épült, amidőn már megengedték a katonáknak, hogy a táboron kívül, feleségeikkel együtt lakjanak, a szálláshelyek egy részét tehát az építés során meg lehetett takarítani, az utóbbi Vetera (Xanten, Germania inferior) a Iulius-Claudius dinasztia korából. A 28 ha-t meghaladó nagyságú táborok két legio számára készültek, és a principatus egészen korai időszakára jellemzőek.
Acastra-t két egymásra merőleges főútvonal a földmérés során ez a cardo és a decumanus - osztotta négy részre. Metszéspontjuknál, a groma-nál volt a parancsnoki épület, apraetorium. Az előtte lévő, ellenség felé tartó útszakasz neve via praetoria, a mögötte lévőé a via decumana volt. A másik, a tábor frontjával párhuzamos út neve a via principia volt.
A via principia a tábort rendszerint egy front felőli keskenyebb, és egy hátsó, praetorium mögötti szélesebb részre osztotta (a feltárt táboroknál változó, 1: 1,2-2,3 arányban, az 1:1 csak egyszer fordul elő), az elülső táborrész neve praetentura, a hátulsóé retentura volt. Az utak és a táborfal találkozásánál voltak a kapuk: elöl a porta praetoria, hátul a porta decumana, oldalt balra a porta principalis sinistra, jobbra a porta principalis dextra. Ezeket különleges kiképzéssel meg is erősíthették. A retenturát nagyjából a mélységének felénél egy további, a via principalis-szal párhuzamos út szelte ketté, ez volt a via quintana.
A sáncon belül a falat egy szélesebb, elvileg beépítetlen sáv, az intervallum vette körbe, ezen belül, szigorú rendben helyezkedtek el a különböző rendeltetésű sátrak (ideiglenes tábor esetében) vagy épületek (állandó tábor esetében). Közülük néhánynak a táborépítés alapelveiben rögzített állandó helye volt: ilyen volt a praetorium és előtte a katonák gyülekezőhelye, a tábor foruma. Állandó táborok esetében ezt a városiforum-okhoz hasonlóan különböző rendeltetésű épületek vették körül, ezek egybefüggő épületkomplexumát - amely így egyben a tábor főépületét jelentette castra principia-nak nevezték.
A forum-ra bejutni a porta praetoria irányából, az idetorkolló via praetoria-ról lehetett, egy kapuszerűen kiképzett, díszes, fedett bejáraton, melyet a forum mellett találkozó két főút metszéspontjában helyeztek el. Ennek a neve groma volt, azaz a középpont kitűzésére a földmérésnél használt műszer nevét viselte. A principia bejárattal szembeni részét a tábori szentély aedes alkotta, ennek termében őrizték a legio jelvényeit az istenek és császárok képmásait, pincéjében pedig a tábor különböző pénztárait. A szentély előtt mutatták be az áldozatokat.
A principia oldalán helyezkedtek el az altisztek testületeinek gyülekezőtermei, a schola-k, továbbá a legio parancsnok, a legatus legionis és talán a táborparancsnok, a praefectus castrorum irodája, officium-a és levéltára, tabularium-a is. A táborok többségében itt volt a - basilica is, a parancsok kihirdetésének, eligazításoknak, az írásos hirdetmények kifüggesztésének stb. és a katonai bíráskodásnak a színhelye.
A principia mögött, a praetorium jobboldalán körülhatárolt kultikus tér volt, az auguratorium, ahol a parancsnok a rituális madárfigyeléseket végezte. A lovagrendű tisztek, az 5-6 - tribunus angusti clavius, valamint a praefectus castrorum és a senatori rendű tribunus laticlavius tágas, személyenként különálló szállásépületei, melyek stábjuknak, officiumuknak is helyet adtak, a parancsnoki épület közelében a via principia mentén voltak. A kitüntetett helyzetben lévő I. cohors barakkjai többnyire a principia jobboldalán álltak.
A többi cohors barakkjai egy-egy tömbben, a táborfalak mentén körben helyezkedtek el, a cohors belső rendjét tartva - centuriánként és manipulusonként egymás mellett sorjázva, végükben a centuriók házaival.
A közkatonák, gregalisok századonként közös, hosszú barakkjait a bennük elszállásolt egységek nevével azonos módon, centuriáknak nevezték. Az altisztek: immunes, principales külön szálláson. többnyire a szakszolgálatuk közelében voltak elszállásolva. A legiós lovasság szállása és istállói az állandó táborok esetében valószínűleg a főutak menti
tabernae-kban volt.
Az adminisztrációt szolgáló épületek és szálláshelyek mellett a castra-ban számos egyéb rendeltetésű építmény is volt: torna, ill. gyakorlótermek és gyakorlóterek (állandó táborok mellett a táboron kívül is), mindenféle, többek között élelmiszer raktárak, horreum-ok, műhelyek, fabrica-k a mesterségek széles skálájával, melyeknek elsősorban az állandó táborokban volt nagy szerepe, s melyek a tábor gazdasági térségében vagy az intervallum-on, ill. annak mentén helyezkedtek el. Békeidőben a füsttel, korommal járó, tűzveszélyes műhelyeket igyekeztek kitelepíteni a tábor melletti városba, acanabae-ba.
Gazdasági rendeltetésű épület volt a praetorium mögött elhelyezkedő, nevében a köztársasági múltat idéző quaestorium. A tábor csendesebb részében volt a kórház, a valetudinarium. A beteg állatok gyógyítására megfelelő felszereléssel ellátott külön istálló volt. A nagy tömegű ember összezsúfoltságával járó járványveszély megelőzését szolgálta a jó ivóvizet biztosító és a szennyvizet elvezető víz- és csatornahálózat, a rendszeres tisztálkodási lehetőséget és a szabadidőben kikapcsolódást nyújtó fürdő, a thermae. A táborban elszállásolt hadsereg a te-gatus legionis, a tábor fenntartása és igazgatása a praefectus castrorum parancsnoksága alá tartozott.