A lovagrendűek katonai szolgálatának a Severus-korban megjelenő új elnevezése, amellyel a militia equestris négyfokozatúvá válását fejezték ki.

Első fokozatát, a prima militia a hadi szolgálatra jelentkezett ifjú (petitor) egy 500 fős gyalogos segédcsapat (cohors quingenaria) parancsnoki posztján: praefectus cohortis-ként, a másodikat, a secunda militia-t valamelyik legio „ezredeseként”: tribunus legionis-ként, ritkábban egy római polgárokból toborzott segédcsapat parancsnokaként: tribunus cohortis-ként, a harmadikat, a militia tertia egy ötszáz fős lovas segédcsapat, ala quingenaria parancsnokaként: praefectus alae-ként, az új negyedik posztot, a quarta militiát egy ezer fős ala, ala milliaria parancsnoki posztján teljesítette.

Nem volt kötelező, s a lovagrendűek többsége a második fokozat után eleget tévén a társadalmi rangjukhoz fűződő elvárásoknak abbahagyta a katonai szolgálatot, és visszavonult a polgári foglalatosságához. A császári szolgálatnak azonban a quattuor militiae equestres végig szolgálása előfeltétele volt. Utána egy sexagenarius vagyis évi 60 000 sestertius fizetéssel járó procurator-i posztra lehetett kinevezést nyerni.