1. Katonai század.

A római gyalogos katonai egységek: legio és auxiliáris cohors adminisztratív egysége. Hozzávetőlegesen 100 katona (miles) alkotta, közülük mintegy 80 közlegény, gregalis, a maradék immunis és altiszt, principalis volt. Élén a százados, centurio állt.


2. Katonai barakk

Egy-egy század,centuria közlegényeinek (gregalis) közös szállásépülete a táborban, castra-ban. Keskeny, hosszú épület volt, mely a hosszabbik oldala mentén, arra merőleges, a barakkot teljes szélességében átszelő falakkal 10-14 egységre volt osztva. Ezek az egységek egy-egy hálóközösség, contubernium (8 fő, vö. Pseud. Hygin. 1,2) elszállásolására szolgáltak, és két helyiségre tagolódtak: a bejárat felől egy külső, rövidebb és valószínűleg alacsonyabb, a felszerelés és a kézifegyverek tárolására szolgáló előtérre, és egy ebből nyíló hosszabb hálóteremre (papilio, mintegy 2 m2/fő), mely fényt valószínűleg az előtér tetejére néző ablakon keresztül kapott.
A centuria-k párosával,manipulus-onként szorosan egymás mellé épültek, nagyjából szimmetrikusan, a hálótermek találkozásánál gyakran közös fal mentén. A centuria táborfal felőli végénél, külön épületben volt a századparancsnok, a centurio szállása. Az egy cohorsot alkotó manipulus-ok, ill. centuria-k barakkjai egymás mellett párhuzamosan sorakozva, azintervallum mentén helyezkedtek el. Ideiglenes tábor esetében a centuria-t contubernium-onként 10x10 láb (=3x3 m, vö. Pseud. Hygin. 1,2) nagyságú bőrsátrak sora alkotta.


3. A Comitia Centuriata szavazóegysége

ez a jelentés is katonai eredetű, mert kezdetben azt a katonai kontingenst jelölte, amelyet a 30curia mindegyikének ki kellett állítania a római legio számára. Később, amikor kifejlődött az anakronikusan Servius Tulliusnak tulajdonított, de valójában inkább az 5/4. sz.-ra datálható census rendszere, melyet Cicero (rep.), Dionysios Halikarnasseus és Livius leírásából ismerünk, akiknek adatai csak kis mértékben különböznek egymástól (pl. 193 vagy 195, de a szavazáskor a többség elérése érdekében mindenképp páratlan számú), ekkor az 5 classis-ban szűkebb csoportok voltak: a centuria-k, összesen 193 (vagy 195), amelyek nemcsak katonai, hanem adóbeszedő és szavazó egységek is voltak, kategóriánként igen eltérő létszámmal (volt, amelyikbe csak néhány személy tartozott, míg másokban több ezren voltak). Az osztályokon belül a felosztás egyenlő arányban történt az életkornak megfelelően a seniores és a iuniores között. A zenészek és mesteremberek számfeletti centuria-inak helye és száma nem elég világos a forrásokban, ők az archaikus korban játszottak szerepet a hadseregben.

Livius és Dionysios Halikarnasseus egyetértenek az első classis centuria-inak számában (80), amely nagyobb volt, mint az összes többié, s a lovagok 18 centuria-jával együtt a 193 közül 98-at jelentett, nagyfokú meghatározó szerepkört biztosítva, szemben a II. - V. osztály 95 vagy 97 -val, attól függően, hogy összesen 193 vagy 195 centuria-val számolunk-e.
A problémát az jelenti, hogy az I. osztály centuria centuria-inak számát 70-ben adja meg, viszont lehet, hogy az ezt tartalmazó egyetlen kézirat szövege itt hibás, bár ebben a vonatkozásban más értelmezések is adódnak. Pl. a 70-es szám abból is adódhatott, hogy a Kr. e. 2. sz.-tól a 35 tribus mindegyike a seniores és a iuniores egy-egy centuria-ját állította ki.
Az 1947-ben felfedezett tabula Hebana-ból adódó centuria-reform, amely alapján Augustus 10 speciális centuria-ban szavaztatta a 35 tribus-ból való senatorokat és lovagokat, a köztársaság idejére nem igazolható. A centuria-kat szavazásra a hierarchia sorrendjében szólították. Ez is lehetővé tette, hogy az I. classis akarata hamarosan kifejezésre jusson.