A rómaiaknál a szerződés Patin megjelölése, amely etimológiailag összefügg a fides-szel, s történeti vonatkozásban különösen fontos mint a Róma és más városok, népek között isteni védelem alatt (fetiales) megkötött béke- és barátsági szerződés.

Róma sok foedus-t kötött a latin háború után az itáliai városok egy részével, amelyek civitates foederatae lettek. Ezek a szerződések nem egyformán érintették a feleket, úgyhogy foedus iniquum-ról van szó, ami Róma domináns helyzetét jelentette (maga a kifejezés azonban így antik forrásokban nem szerepel). Mindazonáltal az ilyen foedus iniquum is kétoldalú volt, amelyet elvben Róma sem módosíthatott, ha a szerződő fél megtartotta a feltételeket.

A foedus-nak persze belpolitikai jelentősége és szerepe is volt, s ebben az értelemben jelölhette két személy vagy társadalmi csoport között azt a szövetséget, amely a fides-en alapult, ahogy arról a szövegek Enniustól kezdve Varróig tanúsítják.

Livius a patricius-ok és a plebeius-ok kiegyezését is foedus-nak mondja (4, 6, 7). Amennyiben a bilaterális szerződés mindkét fél szempontjából egyenértékű volt, akkor foedus aequum-ról van szó. Ebben az esetben a felek egyformán kötelesek voltak fegyveresen segíteni egymást veszély alkalmával.