császári tanács a principatus korában.

Augustustól (Kr. e. 27-Kr. u. 14) kezdve állandó intézmény volt. Kezdetben sorsolták, később maga aprinceps választotta ki a résztvevőit a senator-ok közül. Lovagrendűek, elsősorban képzett jogászok Tiberiustól (14-37) kezdve kerültek be a tanácsba.

Septimius Severus uralkodása alatt nagy szerepe volt a concilium principalis-ban a praefectus praetorio funkcióját betöltő jogászoknak: Ulpianusnak, Papinianusnak és Paulus-nak. Alapvető jellegzetesség a concilium principalis fennállásának teljes időszakában, hogy nem volt állandó tagsága, sem állandó ülésrendje: akkor ülésezett, amikor a császár összehívta, és azok voltak a tagjai, akiket a császár az aktuális tanácskozásra meghívott.

A dominatus idején, valószínűleg I. Constantinus reformjától kezdve neve és jellege is megváltozott.