szó szerint a száz férfi.

Bár a peres ügyek lefolytatására rendszerint csak egyetlen bírót (iudex unus) neveztek ki, mégis bizonyos ügyeket bírói collegium elé vitték. A leghíresebb ilyen éppen a centumviri-é volt, amelynek felállítási ideje vitatott. Bár egyesek egész korai időre, akár még a királyság korára is teszik, valószínűleg csak a Kr. e. 3. sz. végén, vagy talán a 2.-ban jött létre, főként örökösödési perek lebonyolítása céljából. Főként senatorokból állt, s a törvényszék szekciók (concilia) szerint ülésezett, amelyek elnöke a quaestor-ok közül került ki.

A köztársaság végén a 35 tribus mindegyike 3-3 tagot adott, azaz a centumviri valójában 105-en voltak. A császárság folyamán számuk végül is 180-ra nőtt. Nem tudjuk pontosan, hogy milyen okból kellett egy ügyet ilyen testület elé vinni, vagy hogy volt-e szélesebb hatáskörük, mint az örökösödési perek. Az ügyeknek mégis nagy törvényes jelentőséget tulajdonítottak, s ezért a legkiválóbb szónoki tehetségek léptek fel bennük, mint pl. L. Crassus vagy az ifj. Plinius.