denarius nummus azaz tíz pénzt magába foglaló. Római ezüstpénz, értéke 10 as volt.

A Kr. e. II. század közepén vezették be, súlya a római font (libra, pondo = kb. 30 dkg) 1/84-ed része volt. Fél defensor civitatis-t ért a quinarius, negyedet a sestertius (HS). Nagyjából a Kr. u. 2. század végéig értékálló volt és alapvető fizetőeszközként használták.

A 3. században inflálódott. Rontása kétféle formában történt: részben a súlyát csökkentették, részben ezüstbevonatú rézpénz (subaeratus) formájában verték. A romlás mértékét jól illusztrálja a Caracalla által bevezetett új ezüstpénzhez, az antoninianushoz viszonyított értéke: egy denarius eredetileg az új pénz 1/2-ét, Aurelianus alatt azonban már csak 1/20-át érte.