Az aurum „arany” szóból. Aranypénz.

A köztársaság időszakában ritkán, csak szükséghelyzetben, az ezüstpénz kiegészítéseként verték. Számottevőbb mértékben a Kr. e. 2. század második felétől került kibocsátásra, értéke a réz váltópénznek, az as-nak, 20-, 40-, ill. 60-szorosa volt.

A második triumviratus időszakában a római -- az egész birodalomban elterjedt, és mindenütt kiszorította a helyi aranypénzeket. A császárkorban Augustustól kezdve a súlya 1/42 font (7,72 g) volt. Ezt a pénzt csak Rómában és a lugdunumi (ma Lyon) pénzverdében verték. Értéke az 1-2. század folyamán alapvetően stabil maradt.

Caracalla pénzreformjával 1/50-re csökkentették súlyát (6,55 g), a század folyamán ez 1/72-re esett. Az eredetileg 99%-os tisztasága is ekkor csökkent le erősen. Diocletianus 294-es pénzreformjával 1/60-ra (5,5 g) erősítette az aureus-t, az aranypénz stabilizálása azonban csak I. Constantinusnak, egy új pénz, asolidus (1/72, 4,4 g) bevezetésével sikerült 309-ben.