a római földmérők által a kitűzendő területen az első fővonalra, a cardo decumanus-ra merőlegesen megvont második fővonal, amely a területet egy keleti és egy nyugati részre osztotta.

A decumanus-szal alkotott metszéspontja, melyet a groma nevű földmérő eszközzel tűztek ki, a körülhatárolandó vagy kimérendő terület középpontját képezte. Cardo maximus-nak is nevezték, mert a mérés során vele párhuzamosan további vonalakat (cardines) vontak. Város, colonia alapításánál ez a vonal adta meg az észak-dél irányú főutat.