Község, kisváros.

A római önkormányzatiság viszonylag széles skáláján a legalsó, kezdeti fokot jelentette, nagyjából a forummal volt azonos helyzetű (gyakran ennek szinonimájaként is használták a - kifejezést). Nem volt önálló városi joga, de állami alapítású volt, rendelkezett saját territóriummal és egyfajta félmunicipális igazgatással: saját tanáccsal (ordo decurionum) és választott tisztségviselőkkel (magistratus), azaz nem más közösség részét képezte, mint pl. a vicus, a castellum vagy a pagus), hanem különálló szervezet volt.
Az önkormányzatot teljessé tevő ún. felségjogokkal, pl. az önálló igazságszolgáltatás jogával azonban nem rendelkeztek a tisztségviselői. Ezeket a jogokat - egy-egy kirendelt megbízottja révén - Róma gyakorolta felette, oly módon, hogy a conciliabulum a többi közelében fekvő félautonóm községgel és a faluval együtt egy fölérendelt territoriális szervezetbe, egy körzetbe, praefectura-ba tartozott, amelynek az élén egy, a Róma városi praetor által kinevezett tisztségviselő, a praefectus iure dicundo állt.

A conciliabulum tehát Rómának alárendelt, attribuált közösség volt, korlátozott autonomiája pedig egyfajta köztes helyzetet jelentett a falu, a vicus és a teljes önkormányzattal bíró város, a municipium között. Az idők folyamán fejlődése két irányba haladhatott: vagy egy municipium territóriumához csatolták (pl. ahhoz, amelyet a praefectura-ból alakítottak ki, annak központja körül) vagy maga fejlődött municipiummá.