Róma híres történelmi része a mons Capitolinus-on, a Capitolium hegyén, amely elszigetelt helyzete és viszonylag meredek oldalai miatt természeti adottságainál fogva a leginkább alkalmas volt egy katonai veszély elhárítására. Ennélfogva korai időktől itt jön létre a fellegvár (arx), s itt alakul ki a város legfontosabb vallási központja is (bár a Quirinalis-on volt a Capitolium vetus), amihez a politikai centrum, aforum közelsége is hozzájárulhatott.
Mindez a hét római hegy közül a legkisebben voltaképpen két csúcsot is jelent, az arx-ét és a tulajdonképpeni Capitolium-ot, köztük egy mélyebb résszel, ahol a Romulusnak tulajdonított asylum helyezkedett el.
A második csúcs Iuppiter Optimus et Maximus nagy templomának a helye, azé a kultuszhelyé, amely mint a capitoliumi istentriász (Iuppiter, Iuno, Minerva) otthona a római államiság legfőbb jelképe lesz, úgyhogy mását minden római colonia-ban felállítják. Ezt a szent létesítményt a hagyomány Tarquinius Superbusnak tulajdonította, s az időpontot a régészet is megerősíti.

Az archaikus templom, amelynek tiszteletére rendezték a ludi Romani-t, a nagy római játékokat, egészen Kr. e. 83-ig fennállt, amikor leégett. Utód létesítménye, amelyet Augustus is megújított, még ennyire sem bizonyult tartósnak, mert Kr. u. 69-ben, az akkori polgárháborúban lerombolták. A fellegvárat Juno-nak szentelték, akinek szent lúdjai felébresztették és megmentették a helyőrséget a Kr. e. 390-es vagy 387-es gall támadás idején, amelyet Brennus vezetett. Itt Kr. e. 344-ben egy templomot emeltek Iuno Moneta-nak.

A forum felöli oldalon volt a tabularium, az állami „levéltár". A clivus Capitoiinus-on, a - egyik lejtőjén állította fel Kr. e. 190-ben Scipio Africanus az egyik legrégibb diadalívet.