logo

IV December MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Ager Gallicus

Tengerparti sáv az Adriánál Aesis és Utens között.



Északi határa kezdetben az Ariminus folyó, majd a Rubico volt. Eredetileg umberek lakták, majd a nagy gall invázió idején senonok foglalták el, és telepedtek meg rajta. Róma talán már a sentiumi csatát követő colonia-alapítások során, Kr. e. 289-ben megalapította hídfőállásként ezen a területen Sena Gallicát, de lehet, hogy erre csak a M. Curius Dentatus vezette hadjárat után került sor, azt követően, hogy az egész területet birtokba vette és ager publicus-szá nyilvánította. Ekkortól kezdve nevezték ager Gallicus-nak.

Kr. e. 268-ban újabb, ezúttal latin colonia alapítására került sor az ager Gallicus-on, ez volt Ariminum (Rimini). Kr. e. 236-ban vagy Kr. e. 232-ben a várost a gaesatusok részéről támadás érte. Az utóbbi datálásnál az eseményt Flaminius ekkor elfogadtatott földtörvényjavaslatával hozzák összefüggésbe, mely az ager Gallicus-nak a szegény római polgárok közötti, egyéni, colonia-alapítás nélkül történő felosztását tűzte ki (plebiscitum de agro Gallico Piceno uiritim diuidundo).

Fanum Fortunae települése valószínűleg ennek a földosztásnak eredményeként keletkezett. Kr. e. 220-ban megépült Ariminumig a Via Flaminia, mely az ager Gallicus-t közvetlenül Rómával kötötte össze. Kr. e. 184-ben az ager Gallicus-ból újabb területet hasítottak ki, és megalapították rajta Pisaurum római colonia-t.


.-