A veronai születésű Massurius Sabinus első jogi tanulmányait Capito auditóriumában kezdte. Csak idővel jutott annyi vagyonhoz, a mennyit a lovagi census kívánt. Tiberius tüntette ki a ius respondendi-vel. Sabinus az első nem senatori, hanem csak lovagi rangú respondens. A tanítás céljaira szerkesztő tankönyvét: Libri tres iuris civilis. Ebben a dogmatikus módszert kezdte megpróbálni s olyan rendszerbe foglalta a tananyagot, hogy a ius civile későbbi írói mind tekintettel voltak rá, századok múltával is.
Sabinus rendszere a Tripartitum hasonlatosságára három főrészben (Libri tres) sorolta fel a civil jogot, csakhogy az Aelianum sorrendjét korszerűsiti, t. i. Első könyv: a XII tábla intézményei. Második könyv: az újabb képződvények pl. contractus litteralis, stipulatio, szóval kiegészítés az újabb alakúlatokkal. Harmadik könyv: a per (De actionibus). Ez a rendszer is elég kezdetleges. Nem tökéletesebb, mint a Muciusé.
A Sabinus-féle rendszerbe voltak közölve, bár még némi tekintettel az Aelianum rendszerre: Urseius Ferox responsai, talán Claudius korából, ennélfogva Julianus következő műve is Libri ad Urseium Ferocem, mely az előbbit kiegészíti; továbbá ugyanabban a rendszerben közié responsait, a Traianus korában, Minicius Natalis, s ennek megfelelően Julianus is: Libri ex Minicio. Ezek többnyire olyan vélemények, melyeket a Sabinus iskolája követett.
A proculeianus iskolából eredt responsumokat a Posteriora Labeonis műhöz csatolták, pl. oda iktatta Javolenus a Proculustól eredőket is és Paulus az Africanuséit is. Érdekes, hogy a sahinianus iskola híve Javolenus foglalkozott a másik iskola alapítójának műveivel, a mi azt mutatja, hogy Labeo nagy tekintélyét az iskolák falain kívül is elismerték.