Levelezés alakjában többen tárgyaltak jogeseteket, főleg a mesterek tanítványaikkal. Néha elméleti kérdést világítanak meg, néha gyakorlati esetek eldöntésére adnak útmutatást, de többnyire doctrinalis természetű könyvek a Libri epistolarum.
Hírneves epistolae írók: Labeo, Proculus, Javolenus, Neratius, Celsus, Pomponius, Hermogenianus és a kiről beszélek Africanus, az ő egyik műve ugyanis e címet viselte: Epistolarum libri viginti. Ennek a műnek emlékét Ulpianus tartotta fenn, t. i. Ulpianus a Dig. 30. 39. pr.-ban említi hogy »Africanus, Libro vigesimo epistolarum, apud Julianum quaerit.
Úgy vélem, hogy Africanus néha, midőn nem volt ugyanazon a helyen a hol Julianus, mesterével bizonyos jogesetek tárgyában levelezett. A közös megállapodásokat Epistolarum libri cím alatt nyilvánosságra hozta Africanus s jogi tartalmú leveleinek gyűjteményét mások is figyelembe vették. Úgy látszik, hogy maga Julicanus is hivatkozik Africanus Epistolaira, és ezt említi Ulpianus, t. i. hogy Ulpianus találta Julianusnál (apud Julianum) az Africanus Epistoláira való hivatkozást; a miből kétségtelen:
a) hogy Afriricanus jogi tartalmú leveleket irt s ezeknek gyűjteményét Epistolarum libri XX cím alatt bocsátá közre,
b) hogy Africanusnak epistoláit Julianus egy alkalommal, valamelyik művében, melyet Ulpianus tanulmányozott, említi; ez az értelme az Ulpianus szavainak »apud Julianum,« ámbár tagadhatatlan, hogy ez a kitétel »apud Julianum más értelmezést sem zár ki, igy pl. Karlowa szerint nem lehetetlen ugyan, hogy Julianus hivatkozik Africanusra, de nem valószínű, hogy Julianus idézze tanítványát Africanust. Ulpianus szavai: Africanus apud Julianum quaerit szerinte annyi, mint Julianusnak egyik tételét Africanus valahol t. i. libro XX. epistolarum tárgyalván, fölveti ezt a kérdést.
Africanus Epistoláiról egyes egyedül Ulpianus tesz említést, egyetlen egyszer. Más emlék az Africanus Epistoláiról nem maradt ránk. De ebből nem következik semmi más mint, hogy az irodalmi nagy hajótörésben sok egyebek közt elveszett az Africanus említett műve is, melynek ma csak a nevét ismerjük.
Nem lehetetlen, hogy volt Africanusnak ily című munkája is Africani: Liber singularis »ad legem Juliam,« mert hihetőleg irt Africanus commentárt Augustus egyik nagyhatású törvényéhez, a családi élet tisztaságát védő lex Iúliához. Erre mutat az, hogy Ulpianus Ad legem Juliam de adulteriis cimű dolgozatában egyszerűéi többször említi Africanust. Ez a törvény a családi élet tisztaságát s egyúttal annak vagyoni alapját akarta biztosítani, mely utóbbi célból a hozományi telek elidegeníthetetlenségét mondta ki.
A sértett férj a tényállás földerítése céljából szigorú vizsgálatot rendelhetett el a cselédség és szolgaszemélyzet ellen. A gyanús szolgákat a vétkes asszony felszabadítással nem kenyerezheti le. Más részt a felszabadítás a fenyítő kereset elévülése után nincs akadályozva. Sejteti velünk Ulpianus, hogy az Africanus észrevételeit ama törvény alkalmazásánál figyelembe vették, és igy, nevezett commentárja elterjedt mű lehetett.
Ulpianus a kérdéses törvényről irt művében máskor is hivatkozik Africanusra, mint a ki a szigorú eljárást a putativ hitves ellen is megengedi s elégtételt nyújt az ellen, a ki a szabad emberrel rabszolga gyanánt bánik.
Ulpianus idézetei mutatják, hogy Africanus csakugyan foglalkozott a kérdéses lex Iúliával, mely bizonyára a leges populi Romani sorába tartozott, Gellius szerint pedig Africanus illustris fuit in legibus populi Romani noscendis interpretandisque.
De az se lehetetlen, hogy Africanus a lex Júliához nem irt külön commentárt, hanem az Epistoláiban foglalkozott ama törvénynyel, s ha már azt nem külön műben tárgyalta, akkor valószínű, hogy az Epistolái közt tárgyalta, mint a Quaestióiban, mely utóbbi mű inkább casuisticus természetű. Lehet azonban a Palingenesiában úgy tünteti fel, mintha Africanus »ad legem Juliam « egyik titulusát képezte volna a Quaestiók második könyvének.
Africanus megjegyzését a hitbizományról (fidei commissum) némelyek alapúl vették arra, hogy neki egy ilyen tartalmú művet is tulajdonítsanak. Éppen igy a S. G. Tertullianumot érintő nyilatkozatából következtetést vontak egy ilyen tárgyit külön műnek létezésére.
De ezek a megjegyzések vagy nyilatkozatok, a melyeket a jogtudósok közelebbi megjelölés nélkül idéznek, talán a Quaestiókban vagy Epistolákban fordultak elő, s nem tételezik fel stringens logikával azt, hogy külön művekben jelentek meg Africanustól. Térjünk azonban át az Africanus legfontosabb művének, a Libri quaestionum ismertetésére.