Decius császár felesége

A 249-től 251-ig uralkodó Decius császár felesége. Valószínűleg 230 előtt ment hozzá férjhez. Augusta címet kapott, s két fia volt.

Kétségtelenül kiváló itáliai családból származott, amely, mint az elő-név mutatja, Etruria földjén telepedett meg. Bizonyára ősei közé tartozott Cupressenius, a 161. év consulja. A férje viszont Pannoniában született, a mai Száva menti Sirmium (ma Sriemska Mitrovica, Szerbia) környékén, egy odatelepedett, tehetős római családból. Senatorként Philippus Arabs császár bizalmát élvezte, és megkapta az Alsó-Duna menti hadsereg vezetését. Itt derekasan harcolt a gótok ellen, majd katonái - állítólag saját akarata ellenére - császárrá kiáltották ki, mert honfitársukat többre tartották, mint az „Arabot”. Róma ellen indult. Philippus igyekezett útját állni, de 249 késő nyarán a mai Verona alatt lezajlott csatában elesett.

Hereniát, mint az már szokásban volt, azonnal augustának nevezték, fiai pedig, Herenius és Hostilianus caesari rangra emelkedtek, majd augustusokká váltak, ő tehát augustusok anyja címet is kapott. Pénzein a szokásos szimbolika látszik, elsősorban az Istenfélelem és a Szerénység.
A történelembe Decius olyan uralkodóként került, aki hosszú, viszonylagos tolerancia után felújította a keresztényüldözéseket. Ezt kétségtelenül a római értékek védelmében tette, amelyeket véleménye szerint fenyegetett az új keleti vallás. A régi istenek, akik annyi évszázadon át hatalom és csillogás díszével vették körül a birodalmat, most kezdenek elfordulni tőle; ennek pedig az az oka, hogy a rómaiak megvetik őket, s emiatt érik az államot csapások.

Herenia dicsősége és családi boldogsága alig két évig tartott. 251 nyarán a jelenlegi Bulgária földjén, Abrittus helység mellett a gótok elleni csatában elesett idősebb fia, Herenius. Apja, mint igazi rómaihoz illett, nem engedte a gyászszertartás miatt a harci tevékenységet félbeszakítani, mondván: semmi sem történt, csak egy katona halt meg. Hamarosan saját maga is meghalt: csata közben a mocsárba fulladt. Ő volt az első római császár, aki a csatatéren hunyt el.
Később, de még ugyanebben az évben meghalt a kisebbik fiú, Hostilianus is, mint a terjedő járvány egyik áldozata. Így tehát alig néhány hónap leforgása alatt Etruscilla elveszítette férjét, két fiát - és velük együtt a trónt is. Kérdés marad azonban, hogy Hereniát és családját a feledésre ítéltetés szégyene várta-e. Néhány feliraton a nevüket sikerült kitörölni. De lehet, hogy csakugyan arról van szó, amiről elődje, Otacilia esetében is, vagyis a helyi hatalmasságok túlkapásairól.